Egy serdülők körében végzett hazai felmérés szerint a magyar fiatalok több mint 12 százaléka kívánta a közelmúltban...
Egy serdülők körében végzett hazai felmérés szerint a magyar fiatalok több mint 12 százaléka kívánta a közelmúltban azt, hogy bárcsak ne élne, több mint tíz százalékuk arra is gondolt, hogy véget vessen az életének, több mint három százalékuk pedig el is tervezte, hogy ezt hogyan tenné meg.
Elsőként ezt emelte ki szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón Balázs Judit gyermekpszichiáter, egy nemzetközi felmérés magyarországi vezetője. Mint mondta, a 12 országban, 14-16 éves középiskolás diákok körében végzett felmérés célja, hogy feltérképezzék a serdülők kockázatos szokásait és viselkedését, egyúttal segítsék őket az egészséges életforma kialakításában.
A vizsgálat kiemelt területe volt az öngyilkosság. Mint kifejtette, az öngyilkosságot elkövető serdülők kilencven százalékának van legalább egy kezeletlen mentális betegsége, leggyakrabban a depresszió. A nem kezelt depressziós betegek egynegyede öngyilkosság következtében hal meg - tette hozzá Balázs Judit.
A magyarországi felmérés kérdőívét tizenöt, Budapest belső kerületeiben lévő középiskolában összesen 1009 diák töltötte ki önként. A válaszolók 7,1 százalékánál alapos volt a gyanú, hogy kezelést igénylő depresszióban szenved. Balázs Judit megjegyezte, hogy akiknél a kérdőív alapján valamilyen kockázati tényezőt tártak fel, azoknak szakemberek azonnal segítséget ajánlottak.
A nemzetközi vizsgálat magyarországi vezetője hangsúlyozta azt is, hogy a kérdőívek kitöltéséhez a szülők beleegyezését is kérték. Mindössze negyven százalékuk adta meg az engedélyt, kevesebben, mint a többi országban. Balázs Judit szerint ez összefügghet azzal, hogy Magyarországon még mindig tabutéma az öngyilkosság, pedig az ország a második helyen áll az öngyilkossági statisztikákban az Európai Unióban. Európában a fiatal korosztályban a közlekedési balesetek után az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok.
Mészáros Gergely gyermekpszichiáter rezidens arról beszélt, hogy a serdülők alkohol- és drogfogyasztását tekintve az európai átlaghoz hasonló a magyarok eredménye. Felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatalok csaknem harminc százaléka boltban tudott alkoholt vásárolni, holott a magyar jogszabályok szerint 18 éven aluliaknak nem adhatnának alkoholt. A kérdőívet kitöltő fiatalok csaknem fele dohányzik. Bálint Mária pszichológus a vizsgálat pozitív eredményét emelte ki: a magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak, mit csinálnak szabadidejükben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
