A hallgatói szerződéseket eltörölné, a bolognai rendszert megtartaná az ellenzék

Az oktatáspolitikáról is megkezdődtek az ellenzéki egyeztetések csütörtökön, az első ilyen témájú tanácskozáson közös...

  • MTI
túry

Az oktatáspolitikáról is megkezdődtek az ellenzéki egyeztetések csütörtökön, az első ilyen témájú tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadtak el a többi között arról, hogy ismét 18 éves korig tartson a tankötelezettség.

Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt közös álláspontját a szocialista Hiller István, volt oktatási miniszter ismertette újságíróknak.

A dokumentum alapján az oktatási nemzeti ügy, ezért a kormányváltás után növelni kell a rendelkezésre álló forrásokat, a rendszer átalakításakor pedig a gyermekek érdekeit kell a középpontba helyezni.

Az MSZP-s politikus elmondta: egyetértés volt arról, hogy el kell törölni a hallgatói szerződéseket, illetve arról, hogy a bolognai rendszert - a szükséges korrekciókkal - fenntartanák, helyreállítva a felsőoktatási intézmények autonómiáját.

Hangsúlyozta azt is, lát lehetőséget arra, hogy konzervatívok, liberálisok és szocialisták oktatáspolitikai alapkérdésekben megegyezzenek. Ugyanakkor kijelentette: a jelenlegi kormány a hatalomgyakorlás eszközeként tekint az iskolarendszerre.

Kitért arra is, hogy amíg az Orbán-kormány egy tanévre szóló részmegállapodásokat köt a köz- és a felsőoktatás működőképességének fenntartása érdekében, addig az ellenzék demokratikus pártjai hosszú távú programról egyeztetnek.

Hiller István beszámolt arról, hogy a megbeszélésen - amelyen tucatnyi, oktatási kérdésekkel foglalkozó civil szervezet vett részt megfigyelőként - megállapodtak a folytatásról, arról, hogy a következő hetekben a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról is eszmét cserélnek majd.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke arról beszélt, megreformálhatatlannak tartják, ezért teljes egészében elutasítják a jelenlegi oktatási rendszert. Céljaik között említette a szegregáció megszüntetését és a világnézeti semlegességet a közoktatási intézményekben.

Az Árok Kornél vezette Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt azt vetette fel, hogy az ötödik osztálytól kezdődően az érettségiig tanítsanak demokráciaismeretet és közgazdasági alapismereteket az iskolákban.

Az Együtt 2014 távolmaradását firtató kérdésre Hiller István azt mondta: félkész programokat nem minősít, de ha elkészül, szívesen véleményezi a Bajnai Gordon nevével fémjelzett mozgalom oktatási elképzeléseit.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.