Az oktatáspolitikáról is megkezdődtek az ellenzéki egyeztetések csütörtökön, az első ilyen témájú tanácskozáson közös...
Az oktatáspolitikáról is megkezdődtek az ellenzéki egyeztetések csütörtökön, az első ilyen témájú tanácskozáson közös nyilatkozatot fogadtak el a többi között arról, hogy ismét 18 éves korig tartson a tankötelezettség.
Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt közös álláspontját a szocialista Hiller István, volt oktatási miniszter ismertette újságíróknak.
A dokumentum alapján az oktatási nemzeti ügy, ezért a kormányváltás után növelni kell a rendelkezésre álló forrásokat, a rendszer átalakításakor pedig a gyermekek érdekeit kell a középpontba helyezni.
Az MSZP-s politikus elmondta: egyetértés volt arról, hogy el kell törölni a hallgatói szerződéseket, illetve arról, hogy a bolognai rendszert - a szükséges korrekciókkal - fenntartanák, helyreállítva a felsőoktatási intézmények autonómiáját.
Hangsúlyozta azt is, lát lehetőséget arra, hogy konzervatívok, liberálisok és szocialisták oktatáspolitikai alapkérdésekben megegyezzenek. Ugyanakkor kijelentette: a jelenlegi kormány a hatalomgyakorlás eszközeként tekint az iskolarendszerre.
Kitért arra is, hogy amíg az Orbán-kormány egy tanévre szóló részmegállapodásokat köt a köz- és a felsőoktatás működőképességének fenntartása érdekében, addig az ellenzék demokratikus pártjai hosszú távú programról egyeztetnek.
Hiller István beszámolt arról, hogy a megbeszélésen - amelyen tucatnyi, oktatási kérdésekkel foglalkozó civil szervezet vett részt megfigyelőként - megállapodtak a folytatásról, arról, hogy a következő hetekben a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőoktatásról is eszmét cserélnek majd.
Niedermüller Péter, a DK alelnöke arról beszélt, megreformálhatatlannak tartják, ezért teljes egészében elutasítják a jelenlegi oktatási rendszert. Céljaik között említette a szegregáció megszüntetését és a világnézeti semlegességet a közoktatási intézményekben.
Az Árok Kornél vezette Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt azt vetette fel, hogy az ötödik osztálytól kezdődően az érettségiig tanítsanak demokráciaismeretet és közgazdasági alapismereteket az iskolákban.
Az Együtt 2014 távolmaradását firtató kérdésre Hiller István azt mondta: félkész programokat nem minősít, de ha elkészül, szívesen véleményezi a Bajnai Gordon nevével fémjelzett mozgalom oktatási elképzeléseit.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
