Nagyon nem tetszett a fideszes polgármestereknek, hogy Orbán Viktor a keddi frakcióülésen értésükre adta: ha vissza is...
Nagyon nem tetszett a fideszes polgármestereknek, hogy Orbán Viktor a keddi frakcióülésen értésükre adta: ha vissza is akarják szerződtetni az államosítani kívánt iskolákat, akkor sem az önkormányzatok lesznek a fenntartók, legfeljebb csak működtethetik az intézményeket – tudta meg a reggeli frakcióülés résztvevőitől a hvg.hu.
Jóllehet a kedd reggeli Fidesz-KDNP közös frakcióülése után Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arról beszélt újságíróknak, hogy Orbán Viktor kiállt a parlament előtt heverő és a fideszesek által több száz módosító indítvánnyal betámadott köznevelési törvényjavaslata mellett, a hvg.hu információja szerint még mindig nem jutott nyugvópontra a közel másfél éve húzódó vita a kereszténydemokrata államtitkár és a fideszes oktatáspolitikusok között.
Az ülésen részt vevő képviselők szerint a kormányfő ugyan több ponton, „nem durván, de kategorikusan” megvédte a tervezetet, úgy tűnik, bizonyos kérdésekben hajlandó a változtatásra. Igaz, a meglehetősen rövid, alig egy óráig tartó frakcióülésen - ami Orbán Viktor egyéb elfoglaltsága miatt lényegében félbeszakadt - konkrét döntés nem született, szavazás pedig nem volt, bizonyos kérdésekben kikristályosodott, miből hajlandó engedni és mihez ragaszkodik.
A hvg.hu információi szerint az ülésen szóba került az államosítandó iskolák visszaszerződésének, az állami fenntartásnak, a pedagógus-életpályamodellnek, az óvodába lépés időpontjának, a családi napközinek, az egész napos iskolának a kérdése, de kevés szó esett például az érettségiről. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
