Az iskolarendszer racionalizálásáról és új központok létrehozásáról ír egy előterjesztésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Annyi biztos, hogy a felső tagozatosokat körzeti központokba sűrítenék, de a tárca hallgat a részletekről. A dokumentumban azt írják, most sok helyütt nem lehet megfelelő színvonalú oktatást biztosítani – írta a vs.hu.
A 7–8. osztályos tanulók képzésére új körzeti központokat hoznának létre úgy, hogy egyes iskolákat fejlesztenének, míg másokban megszüntetnék a felső tagozatokat. Ez elsősorban az alacsony gyermekszámú településeket és a szórványtelepüléseket érintené. A változtatás fő indoka, hogy a kisebb településeken jelenleg sem adottak a feltételek a megfelelő szintű oktatásra felső tagozaton – írta a vs.hu.
Az újonnan létrejövő intézményekben kiemelten figyelnek a hátrányos helyzetű gyerekekre – lesznek például fejlesztő pedagógusok és iskolapszichológusok. A diákokat iskolabusszal szállítják, ez az előterjesztés jóslata szerint „nem jelent majd aránytalan terheket”. Az ütemezés nem derül ki, a határidő 2018.
Mivel épp most akarják átalakítani az általános iskolai képzést 9 évfolyamosra, nem kizárt, hogy a két nagy átalakítást összehangolják majd, ugyanakkor még az sem dőlt el, hogy a 9 évfolyamossá alakításnál – ha egyáltalán megvalósul – az alsó vagy a felső tagozathoz csapnak-e hozzá még egy évet, esetleg 6 év alsó után jön 3 év a felsőben.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az alsó tagozatokat hogyan érintené mindez. Mindenesetre, ha iskolabezárásokkal járna, akkor a Fidesz-kormány az egyik fő ígéretét szegné meg. Orbán Viktor még a 2010-es választások előtt többször mondta, hogy minden településre kell alsó tagozat.
Más kérdés, hogy a statisztikák nem támasztják alá a nagy igyekezetet: a Magyar Tudományos Akadémia egyik idei tanulmányából pontosan látszik, mennyi általános iskola szűnt meg az elmúlt években.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
