A felsősöket új központokba sűrítenék össze

Az iskolarendszer racionalizálásáról és új központok létrehozásáról ír egy előterjesztésében az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Annyi biztos, hogy a felső tagozatosokat körzeti központokba sűrítenék, de a tárca hallgat a részletekről. A dokumentumban azt írják, most sok helyütt nem lehet megfelelő színvonalú oktatást biztosítani – írta a vs.hu.

  • Eduline
Shutterstock

A 7–8. osztályos tanulók képzésére új körzeti központokat hoznának létre úgy, hogy egyes iskolákat fejlesztenének, míg másokban megszüntetnék a felső tagozatokat. Ez elsősorban az alacsony gyermekszámú településeket és a szórványtelepüléseket érintené. A változtatás fő indoka, hogy a kisebb településeken jelenleg sem adottak a feltételek a megfelelő szintű oktatásra felső tagozaton – írta a vs.hu.

Az újonnan létrejövő intézményekben kiemelten figyelnek a hátrányos helyzetű gyerekekre – lesznek például fejlesztő pedagógusok és iskolapszichológusok. A diákokat iskolabusszal szállítják, ez az előterjesztés jóslata szerint „nem jelent majd aránytalan terheket”. Az ütemezés nem derül ki, a határidő 2018.

Mivel épp most akarják átalakítani az általános iskolai képzést 9 évfolyamosra, nem kizárt, hogy a két nagy átalakítást összehangolják majd, ugyanakkor még az sem dőlt el, hogy a 9 évfolyamossá alakításnál – ha egyáltalán megvalósul – az alsó vagy a felső tagozathoz csapnak-e hozzá még egy évet, esetleg 6 év alsó után jön 3 év a felsőben.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az alsó tagozatokat hogyan érintené mindez. Mindenesetre, ha iskolabezárásokkal járna, akkor a Fidesz-kormány az egyik fő ígéretét szegné meg. Orbán Viktor még a 2010-es választások előtt többször mondta, hogy minden településre kell alsó tagozat.

Más kérdés, hogy a statisztikák nem támasztják alá a nagy igyekezetet: a Magyar Tudományos Akadémia egyik idei tanulmányából pontosan látszik, mennyi általános iskola szűnt meg az elmúlt években.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.