A diákok zsebének fájni fog a vasárnapi pihenőnap

A Magyarországon működő összes iskolaszövetkezetet érintheti a vasárnapi zárva tartásról szóló kiskereskedelmi törvény – mondta a Napi Gazdaságnak Másody Szabolcs, a MÜISZ Iskolaszövetkezet marketingigazgatója.

  • MTI
Fazekas István
A tanulók a zsebpénzüket, esetenként a tanulmányaikat támogató összeget inkább hétvégenként tudják megkeresni - írja pénteki cikkében az újság. Másody Szabolcs a Napi Gazdaságnak azt mondta, az összes hazai, nagyjából 8-10 iskolaszövetkezetet érinti a változás, ezek ugyanis – egyebek között – ezen a területen is biztosítják a munkaerőt megrendelőiknek.

A kereskedelemben dolgozó iskolaszövetkezetek, illetve a diákok a kiskereskedelmi törvény hatályba lépésével bevételük akár tíz százalékától eshetnek el – mondta a Napi Gazdaságnak Kott Zoltán, a Meló-Diák munkatársa.

A szektor egészét tekintve milliós nagyságrendű bevételkiesésen kívül ráadásul a diákoknak nehezebb lesz megfelelniük a munkaadó elvárásának. Heti három kötelező munkanap esetén (ha ebbe egy hétvégi nap is beletartozott) a tanuló már csak akkor juthat munkához, hogyha a szombati nap mellett legalább két hétköznapon is tudja a munkát vállalni.

Évente nagyjából 130 ezren keresnek tanulóként munkát, az érdeklődés folyamatosan nő a hallgatói nyilatkozatok bevezetése és a Diákhitel2 népszerűsége miatt. A diákok nagyjából 560–600 forintos órabérre számíthatnak, a szakképzettek azonban ezer forintot is kaphatnak. A diákoknak éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos éjszakai bérpótlék jár, több műszakos munkarendben pedig műszakpótlékra jogosult a tanuló. A szakmai tapasztalatot vagy nyelvtudást igénylő pozícióknál akár bruttó 1000-1500 forintot is megkereshetnek - ismerteti az újság.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.