A diákok alig több mint tizede tájékozott pénzügyekben

A városi fiatalok 23 százaléka tájékozott pénzügyekben, ez az arány az aktív dolgozók körében 28 százalék, míg a diákok között 12 százalék - derül ki a K&H első negyedéves, a 19-29 éves fiatalok elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.

  • MTI

A közlemény szerint a fiatalok elsősorban az online bankolással vannak tisztában, ismernek egy eszközt vagy funkciót, de ez nem feltétlenül jelent valós pénzügyi jártasságot.

A hitelekről és a biztosításokról közepesen, a megtakarítási és befektetési termékekről pedig egyáltalán nem tájékozottak. Kiemelték: a válaszadók 61 százaléka úgy véli, hogy a pénzügyek kezelésének megtanítása a szülők és az iskola közös felelőssége, 64 százalékuk szerint az iskolai pénzügyi oktatást pedig már az általános iskolában el kellene kezdeni.

 

Amerikai kutatók pénzt adtak a gyerekeknek, és ez teljesen megváltoztatta őket

A megkérdezett fiatalok 63 százaléka azonban arról számolt be, hogy semmilyen pénzügyi ismeretet nem tanult általános iskolában, a budapestieknél ez az arány 81 százalék. A válaszadóknak csupán 6, illetve 32 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerzett valamilyen pénzügyi tudást a középiskolában, illetve a felsőfokú intézményekben.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő oktató programjába 6 év alatt mintegy 23 700 általános iskolást vont be. A jóléti index negyedévente vizsgálja a fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait, kitér többek között a lakhatásra, a munkára, az előrelépési lehetőségekre, az oktatásra és a családra. A Free Association által végzett kutatásban ötszáz 19-29 éves fiatal vesz részt, akik a magyarországi városi lakosságot reprezentálták nem, korcsoport, régió, település típus és iskolai végzettség alapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.