A Köznevelési Kerekasztal hitet tett az állami fenntartó mellett

Egyetértés mutatkozott a Köznevelési Kerekasztal keddi ülésén abban, hogy a jövőben is szükség van az állami intézményfenntartóra. Konkrétumokról most is alig beszéltek a résztvevők.

  • eduline/mti
MTI / Mohai Balázs

Palkovics László oktatási államtitkár a kerekasztal keddi budapesti ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: megkezdték az intézményfenntartó július 1-jei átalakításával összefüggő kérdések megbeszélését.

Jelezte, hogy délután megtárgyalják a civil közoktatási platform 12 pontos követelését, a pontok jelentős része a kerekasztal szakmai témái közé tartozik. Az államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) követeléseiről szintén azt mondta, hogy megvizsgálják majd. Szerinte ugyanakkor a szakszervezeti tevékenységet és a szakmai munkát szét kell választani, és a kerekasztal ez utóbbi fóruma.

Mai cikkünkben fejtegettük, hogy miért lesz szinte lehetetlen a megyezés a tiltakozók és a kormány közt.

Közölte: a tanfelügyeleti rendszer változásáról szóló rendeletmódosítás elkészült, az erre vonatkozó kézikönyveket módosították, csökkentek a pedagógusok adminisztratív terhei.

Arról a budapesti tanítónőről, aki tiltakozása jeleként nem kívánja a gyerekeket értékelni, az államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta: a tiltakozásnak vannak különböző formái, a pedagógusoknak az a feladatuk, hogy a gyerekeket tanítsák és az értékelésüket elvégezzék. Aki az utóbbit nem teszi, az a feladata egy részét nem látja el - közölte, hozzátéve: az ügyben az iskola igazgatójának kell eljárnia, a tankerületi vezetővel egyeztetve.

Pölöskei Gáborné, a Klik új vezetője arról számolt be, hogy a központ tartozásainak rendezését megkezdték, első ütemben 8,6 milliárdot utaltak át a tankerületeknek és 90 ezer számlát fizettek ki. Kiemelte: nagyon gyorsan szeretnék a tartozásokat rendezni, ez az alapja a normális működtetésnek. Hozzátette: következő lépésként az iskolák pár héten belül keretet kapnak, amely a mindennapi működéshez ad számukra mozgásteret.

Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: nyugodt szívvel megy haza, és az iskolái igazgatóinak arról számol be, hogy kéréseik nyitott fülekre találtak, nagyobb önállóságuk lesz a jövőben. Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere szólt arról is, hogy az elképzelések szerint az intézményvezetők várhatóan az eddiginél nagyobb munkáltatói és gazdálkodási jogköröket kaphatnak. Rámutatott: ugyanakkor az a határvonal, amely az épület üzemeltetése és az állam feladatai között van, nem éles. Úgy látja, abban is egyetértés rajzolódott ki, hogy az elsők között azt kell meghatározni, hogy konkrétan kinek mi a feladata. Hozzátette, ők a jelenlegi működési forma még hatékonyabbá tételében érdekeltek.

Bárányos József, a fenntartói munkacsoport képviselője rámutatott, egyetértés volt abban, hogy az állami intézményfenntartóra szükség van. Szeretnék elérni a gazdasági és szakmai intézményi autonómia visszaállítását, és szerintük a Kliknek egyfajta ellenőrző szerepe lehetne.

Bella Tibor, a pedagógusfoglalkoztatási munkacsoport képviselője közölte: javaslataik között szerepel, hogy a nyugdíjazások miatti álláshelyzárolást oldják fel, és vizsgálják felül a pedagógusok kötött munkaidejét is. Növelnék az intézményvezetők mozgásterét is.

Náray-Szabó Gábor akadémikus a tartalomfejlesztési munkacsoport képviseletében kiemelte: megfogalmazódott, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen tanulniuk, de alaposabban. Szeretnék azt is elérni, hogy a mindennapos testnevelés és a művészeti oktatás ne terhet, hanem élvezetet jelentsen.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.