Több mint 70 ezer forintot kell fizetniük azoknak a pedagógusoknak, akik a nem kötelező minősítésen vesznek részt - az idén jelentkezőknek azonban nem kell ezzel a kiadással számolniuk.
"A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján" - olvasható a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendeletben. Ez az összeg az idei minimálbérrel számolva 71 050 forintot.
Bár több szakértő úgy értelmezte a jogszabályt, hogy nem kötelező minősítésnek számít az is, ha valaki idő előtt (például pedagógus I-ből nyolc-kilenc éves szakmai gyakorlattal) lépne át a következő fokozatba, a köznevelési államtitkárság azt közölte, hogy az idén senkinek nem kell fizetnie.
"Tekintettel arra, hogy 2013. szeptember 1-jén minden érintett a Gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozatba lett besorolva, továbbá arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésekor (2013. szeptember 1-jén) pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kell sor kerüljön, az idei évben minden minősítésre történő jelentkezés, kötelező minősítési eljárásnak és minősítő vizsgának minősül, ezért azokért nem kell eljárási díjat fizetni" - írták megkeresésünkre.
Harmincezren jelentkezhetnek
Azok, akiknek 14 évnél kevesebb, de legalább 8 év szakmai gyakorlatuk van először az idén kérhetik a minősítésüket. Ők azonban április 30-ig nem tölthetik fel portfóliójukat, novemberig kell elkészíteniük a dokumentumokat.
Hoffmann Rózsa egyébként két hete arról számolt be, hogy szeptembertől 30 ezer tanár és tanító jelentkezhet minősítésre, szerinte a pedagógusok elfogadják, sőt helyeslik, hogy a magasabb fokozatba való kerülésért bizonyítaniuk kell. Ki jelentkezhet a 2015-ös minősítési eljárásra? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
