Van, akinek 70 ezer forintot kell fizetnie a minősítési eljárásért

Több mint 70 ezer forintot kell fizetniük azoknak a pedagógusoknak, akik a nem kötelező minősítésen vesznek részt - az idén jelentkezőknek azonban nem kell ezzel a kiadással számolniuk.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján" - olvasható a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló rendeletben. Ez az összeg az idei minimálbérrel számolva 71 050 forintot.

Bár több szakértő úgy értelmezte a jogszabályt, hogy nem kötelező minősítésnek számít az is, ha valaki idő előtt (például pedagógus I-ből nyolc-kilenc éves szakmai gyakorlattal) lépne át a következő fokozatba, a köznevelési államtitkárság azt közölte, hogy az idén senkinek nem kell fizetnie.

"Tekintettel arra, hogy 2013. szeptember 1-jén minden érintett a Gyakornok vagy a Pedagógus I. fokozatba lett besorolva, továbbá arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésekor (2013. szeptember 1-jén) pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kell sor kerüljön, az idei évben minden minősítésre történő jelentkezés, kötelező minősítési eljárásnak és minősítő vizsgának minősül, ezért azokért nem kell eljárási díjat fizetni" - írták megkeresésünkre.

Harmincezren jelentkezhetnek

Azok, akiknek 14 évnél kevesebb, de legalább 8 év szakmai gyakorlatuk van először az idén kérhetik a minősítésüket. Ők azonban április 30-ig nem tölthetik fel portfóliójukat, novemberig kell elkészíteniük a dokumentumokat.

Hoffmann Rózsa egyébként két hete arról számolt be, hogy szeptembertől 30 ezer tanár és tanító jelentkezhet minősítésre, szerinte a pedagógusok elfogadják, sőt helyeslik, hogy a magasabb fokozatba való kerülésért bizonyítaniuk kell. Ki jelentkezhet a 2015-ös minősítési eljárásra? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.