Egy vagy két tankönyvkiadó azonnali megvásárlását javasolta a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériumának...
Egy vagy két tankönyvkiadó azonnali megvásárlását javasolta a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője. Balog Zoltán egy 53 milliárdos, több évre szóló tervet készített a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére - írja az Index.
Az Emmi javaslata szerint a 2014-es tanévkezdésre akkor biztosíthatná új állami kiadó a könyveket, ha megvásárolnának egy vagy két, jelenleg is működő magántulajdonú céget, és azt vagy azokat összevonva működtetnék tovább. A minisztérium ajánlása szerint a 100 százalékos állami tankönyvkiadó létrehozásához célszerűbb lenne, ha két piaci szereplőt vennének meg, mert így a rövid határidőre való tekintettel az infrastruktúra mellett rögtön hozzájutnának a tankönyvszerzői, lektori és szerkesztői gárdához is.
A minisztérium 53 milliárd forintra becsülte az átállás összes felmerülő költségét. A cégvásárlásokra 10 milliárd forintot irányoztak elő, bár a minisztérium elemzése szerint a kormányzat közismert törekvései miatt a magántulajdonosok körében megnőtt az eladási hajlandóság, és egyesek már áron alul is hajlandóak szabadulni cégeiktől. A keret fennmaradó része időarányosan tartalmazza a három évre elosztott működési tőkét és tankönyvek fejlesztésének költségeit.
Az elképzelés szerint 2016-ig folyamatosan állna át a közoktatás az új tankönyvekre. 2014-ben még csak az 1-2., 5-6. és 9-10. évfolyamok számára biztosítanák az új kerettantervhez alkalmazkodó kiadványokat, majd lassan a többi évfolyamon is bevezetnék a frissen ki- vagy részben átdolgozott új könyveket. A minisztérium szerint az átállás után nem lenne a mostanihoz hasonló választék a piacon, ám az új állami tankönyvből így is szükség lesz majd mintegy 200 fajtára.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
