Egy vagy két tankönyvkiadó azonnali megvásárlását javasolta a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériumának...
Egy vagy két tankönyvkiadó azonnali megvásárlását javasolta a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője. Balog Zoltán egy 53 milliárdos, több évre szóló tervet készített a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére - írja az Index.
Az Emmi javaslata szerint a 2014-es tanévkezdésre akkor biztosíthatná új állami kiadó a könyveket, ha megvásárolnának egy vagy két, jelenleg is működő magántulajdonú céget, és azt vagy azokat összevonva működtetnék tovább. A minisztérium ajánlása szerint a 100 százalékos állami tankönyvkiadó létrehozásához célszerűbb lenne, ha két piaci szereplőt vennének meg, mert így a rövid határidőre való tekintettel az infrastruktúra mellett rögtön hozzájutnának a tankönyvszerzői, lektori és szerkesztői gárdához is.
A minisztérium 53 milliárd forintra becsülte az átállás összes felmerülő költségét. A cégvásárlásokra 10 milliárd forintot irányoztak elő, bár a minisztérium elemzése szerint a kormányzat közismert törekvései miatt a magántulajdonosok körében megnőtt az eladási hajlandóság, és egyesek már áron alul is hajlandóak szabadulni cégeiktől. A keret fennmaradó része időarányosan tartalmazza a három évre elosztott működési tőkét és tankönyvek fejlesztésének költségeit.
Az elképzelés szerint 2016-ig folyamatosan állna át a közoktatás az új tankönyvekre. 2014-ben még csak az 1-2., 5-6. és 9-10. évfolyamok számára biztosítanák az új kerettantervhez alkalmazkodó kiadványokat, majd lassan a többi évfolyamon is bevezetnék a frissen ki- vagy részben átdolgozott új könyveket. A minisztérium szerint az átállás után nem lenne a mostanihoz hasonló választék a piacon, ám az új állami tankönyvből így is szükség lesz majd mintegy 200 fajtára.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
