Iskolai bombariadók: a rendőrség a nemzetközi szálakat is vizsgálja
A hétfői iskolai bombariadó-hullám nem diákcsíny volt. Kedden újabb budapesti gimnáziumok kaptak fenyegetést.
Míg egy egyedi, budapesti bombariadó elkövetőjét órákon belül elfogták a rendőrök, az országosan több mint hetven oktatási intézményt célzó hálózati támadás mögött profi elkövetők és nemzetközi szálak húzódnak meg.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy hétfőn reggel mintegy hetven vidéki és budapesti iskolát fenyegettek meg bombariadóval. Csakhogy most az e-mailt nem az intézmények, hanem médiumok kapták.
A Telex kiemelte, hogy a magyarországi eset nem egyedülálló. Ugyanezen a napon közel 160 észak-írországi, valamint belgrádi és újvidéki általános iskola is kapott hasonló fenyegető leveleket. 2025. január 23-án pedig Magyarországon 292 oktatási intézményt ért ilyen támadás, ahol a dzsihádista fenyegetés csak fedősztoriként szolgált a zavarkeltéshez.
A tömeges akciók hátteréről először a cseh hatóságok beszéltek nyíltan. A 2024 őszén Csehországban, Szlovákiában és a balti államokban lezajlott fenyegetéssorozatot követően Michal Koudelka, a Cseh Biztonsági Információs Szolgálat vezetője kijelentette: a támadások mögött világosan azonosítható orosz szálak húzódnak meg, és az akciók egy összehangolt hibrid kiberművelet részét képezik.
Az ilyen műveletek elsődleges célja nem a fizikai pusztítás, hanem:
A felderítést rendkívül megnehezíti a technológiai háttér. Az elkövetők automatizált bothálózatokat, többlépcsős VPN-szolgáltatásokat, anonim e-mail-szolgáltatókat és az orosz Yandex infrastruktúráját használják. Mivel a digitális nyomok olyan harmadik országbeli vagy oroszországi szerverekre mutatnak, amelyek hatóságai nem működnek együtt a nyugati szervekkel, a felelősségre vonás szinte lehetetlen.
Mivel a támadások nem lépik át az erőszakküszöböt, nem váltják ki a NATO kollektív védelmi mechanizmusát, így tökéletesen illeszkednek a szürkezónás hadviselés eszköztárába.
A jövőben a mesterséges intelligencia és a titkosítási eljárások terjedésével még összetettebb hibrid fenyegetésekre kell számítani. A bűnüldöző szervek emiatt szorosabb nemzetközi együttműködésbe kezdtek: az Europol és az Eurojust koordinációjával közös nyomozócsoportok alakultak.
A közös munka már ért el részeredményeket: a cseh, szlovák és lett hatóságok korábban sikeresen azonosították és elfogták azt a gyanúsítottat, aki több ezer iskolába küldött ki fenyegető üzeneteket. Ugyanakkor a helyi végrehajtók elfogásával a mögöttük álló teljes támogatási és finanszírozási struktúrát még nem sikerült teljesen felszámolni.
A hétfői iskolai bombariadó-hullám nem diákcsíny volt. Kedden újabb budapesti gimnáziumok kaptak fenyegetést.
Nyitóképünk illusztráció.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.