Nem a 2026 októberi az első alkalom, amikor bombával fenyegettek meg egyszerre több iskolát Magyarországon.
Először 2025. január 23-án söpört végig mintegy háromszáz iskolát érintő bombariadó-hullám az országon. Akkor 313 intézményt vizsgáltak át a hatóságok, de robbanószerkezetet sehol sem találtak.
A Telex 2025 januári oknyomozó riportja szerint Oroszország is állhatott az akció mögött, hiszen a magyarországi fenyegetések egy 2024 tavasza óta tartó, több európai, NATO-tagországot érintő sorozatba illeszkedtek.
A cél nem feltétlenül robbantás, hanem pánikkeltés, zavarkeltés és az állami intézmények reakcióképességének tesztelése lehetett. A levél bár szélsőséges iszlamiszta retorikát használt, de felmerült a szándékos megtévesztés lehetősége is.
Fontos azt is kiemelni, hogy néhány nappal később újabb fenyegetések érkeztek több iskolába, amelyekkel kapcsolatban a rendőrség egy akkor 15 éves borsodi fiút azonosított. A gyanú szerint a kamasz január 26. és 30. között legalább 46 oktatási intézménynek küldött robbantással fenyegető e-mailt. A fiú a kihallgatásán beismerő vallomást tett, és elmondta, hogy célja az volt, hogy félelmet keltsen a diákokban. Az ügyben terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt indult eljárás.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy 2026.október 15-én több mint tíz fővárosi intézményben volt bombariadó, köztük a XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint a Pestújhelyi Általános Iskolában.
Az intézmények fenyegető e-maileket kaptak, amelyek miatt ki kellett üríteni az épületeket. A rendőrség valamennyi érintett iskolát átvizsgálta, de sem robbanóanyagot, sem robbantásra alkalmas eszközt nem találtak. A fenyegetések ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorcselekmény előkészületének gyanúja miatt indított nyomozást.
Néhány nappal később egy 17 éves fiú egy zuglói nyilvános telefonfülkéből hívta a 112-es segélyhívót, ahol eltorzított hangon közölte, hogy bomba van az iskolában. A bejelentést követően a Készenléti Rendőrség tűzszerészei átvizsgálták az akkor már üres épületet, azonban sem robbanóanyagot, sem robbantásra alkalmas szerkezetet nem találtak.
A rendőrök a telefonfülke közelében több fiatalt is igazoltattak, majd megállapították, hogy a fenyegető hívást a társaság egyik tagja indította. A 17 éves fiút végül XIV. kerületi otthonában fogták el. A diák beismerte tettét, és elmondása szerint azért telefonált be, mert haragudott az intézménybe járó fiatalokra, akik korábban gúnyolták.
Október 19-én pedig mintegy 70 fővárosi és vidéki iskolát fenyegettek meg, és ezzel párhuzamosan számos határon túli intézményben volt bombariadó. Emiatt a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított. Az NNI azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés az október 15-ei és a hasonló bűncselekmények között.
Kiemelték, azt is, hogy a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettnek számít, az két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás László Facebook-bejegyzésben indokolta meg a váratlan visszalépését.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
