Diákcsíny vagy titkosszolgálati akció - Mi állhat az iskolai bombariadók mögött?

Nem a 2026 októberi az első alkalom, amikor bombával fenyegettek meg egyszerre több iskolát Magyarországon.

Először 2025. január 23-án söpört végig mintegy háromszáz iskolát érintő bombariadó-hullám az országon. Akkor 313 intézményt vizsgáltak át a hatóságok, de robbanószerkezetet sehol sem találtak.

A Telex 2025 januári oknyomozó riportja szerint Oroszország is állhatott az akció mögött, hiszen a magyarországi fenyegetések egy 2024 tavasza óta tartó, több európai, NATO-tagországot érintő sorozatba illeszkedtek.

A cél nem feltétlenül robbantás, hanem pánikkeltés, zavarkeltés és az állami intézmények reakcióképességének tesztelése lehetett. A levél bár szélsőséges iszlamiszta retorikát használt, de felmerült a szándékos megtévesztés lehetősége is.

Fontos azt is kiemelni, hogy néhány nappal később újabb fenyegetések érkeztek több iskolába, amelyekkel kapcsolatban a rendőrség egy akkor 15 éves borsodi fiút azonosított. A gyanú szerint a kamasz január 26. és 30. között legalább 46 oktatási intézménynek küldött robbantással fenyegető e-mailt. A fiú a kihallgatásán beismerő vallomást tett, és elmondta, hogy célja az volt, hogy félelmet keltsen a diákokban. Az ügyben terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt indult eljárás.

Egy héten belül ez a harmadik bombariadó

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy 2026.október 15-én több mint tíz fővárosi intézményben volt bombariadó, köztük a XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint a Pestújhelyi Általános Iskolában.

Az intézmények fenyegető e-maileket kaptak, amelyek miatt ki kellett üríteni az épületeket. A rendőrség valamennyi érintett iskolát átvizsgálta, de sem robbanóanyagot, sem robbantásra alkalmas eszközt nem találtak. A fenyegetések ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorcselekmény előkészületének gyanúja miatt indított nyomozást.

Néhány nappal később egy 17 éves fiú egy zuglói nyilvános telefonfülkéből hívta a 112-es segélyhívót, ahol eltorzított hangon közölte, hogy bomba van az iskolában. A bejelentést követően a Készenléti Rendőrség tűzszerészei átvizsgálták az akkor már üres épületet, azonban sem robbanóanyagot, sem robbantásra alkalmas szerkezetet nem találtak.

A rendőrök a telefonfülke közelében több fiatalt is igazoltattak, majd megállapították, hogy a fenyegető hívást a társaság egyik tagja indította. A 17 éves fiút végül XIV. kerületi otthonában fogták el. A diák beismerte tettét, és elmondása szerint azért telefonált be, mert haragudott az intézménybe járó fiatalokra, akik korábban gúnyolták.

Október 19-én pedig mintegy 70 fővárosi és vidéki iskolát fenyegettek meg, és ezzel párhuzamosan számos határon túli intézményben volt bombariadó. Emiatt a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított. Az NNI azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés az október 15-ei és a hasonló bűncselekmények között.

Kiemelték, azt is, hogy a terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettnek számít, az két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.