„A Fidesz–KDNP rombolta az oktatást kormányon, és most is rombolni akar” – kezdte legfrissebb Facebook-posztjában Lannert Judit. A tárcavezető úgy fogalmazott, az előző kormány hetek óta kampányt folytat ellene és minisztérium ellen, amelynek részeként több évvel ezelőtti interjúiból vágnak össze részleteket, az egyes mondatokat pedig félremagyarázzák.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szeptember elején lemondásra szólította fel Lannertet több, pedagógusokkal és iskolaigazgatókkal kapcsolatos kijelentése miatt – a vita egyik alapjául szolgáló interjú azonban 2023 márciusában, Lannert miniszteri kinevezése előtt készült. A miniszter akkor azt írta, nem szeretett volna reagálni az általa „színtiszta manipulációnak” nevezett vádakra, de szerinte „a felelőtlen hazudozás sokakat megtéveszthet”.
Kedden közzétett bejegyzésében kiemelte: sok pedagógussal találkozik, de olyannal még nem, aki igényt tartott volna arra, hogy Rétvári Bence „beszéljen a nevében”.
A volt belügyminiszter-helyettes korábban arról beszélt, hogy uniós összehasonlításban a magyar tanítók és tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mert mindössze évi 608 órában tanítanak. Lannert szerint ez azért váltott ki felháborodást a pedagógusok körében, mert a tanórákon kívüli munkát – többek között az ügyeleteket és a helyettesítéseket – nem tükrözte.
Kutatóként sokat vizsgáltam, miniszterként pedig épp múlt héten beszéltem a parlamentben a magyar pedagógusok hihetetlen túlterheléséről. Pár éve erről nyilatkozta azt Rétvári úr, hogy uniós összehasonlításban a magyar tanítók és tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mert mindössze évi 608 órában tanítanak. Nem véletlenül váltott ki ez annak idején óriási felháborodást a tanárok körében, hiszen kiderült, Rétvári semmit sem tud az iskolai hétköznapokról, az ügyeletekről, a helyettesítésekről, a tanórán kívüli munkáról. Ki is sértegette akkor a tanárokat? Ki is sértegette akkor a tanárokat?
– tette fel a kérdést a miniszter, majd úgy fogalmazott: a Fidesz–KDNP-kormányok folyamatosan vonták el a pénzt az oktatásból. A KSH szerint a hazai költségvetési kiadásokon belül a 2010-es évek elején még a GDP 3,2%-a jutott a közoktatás állami finanszírozására, ez 2022–2023-ra 2,1%-ra zuhant. 2024-re az Európai Uniónak köszönhető tanári béremelésekkel is csupán 2,4%-ra kúszott fel.
Azok támadnak engem iskolabezárásokkal, akik a kormányzásuk alatt, a 2010/11-es és a 2025/26-os tanévek között 274 iskolát zártak be. Ezek a bezárások „pótlás nélküliek" voltak, azaz úgy szűnt meg 274 iskola, hogy nem nyílt a helyükön másik, és nem pusztán átszervezés vagy fenntartóváltás történt
– jegyezte meg.
Bejegyzéséhez hozzáfűzte a történelmi mélyponton lévő legfrissebb PISA-adatokat is, a magyar tanulók folyamatosan romló teljesítményét pedig úgy értékelte, hogy „nem magyarázzák pusztán a nemzetközi trendek, a magyar eredmény romlása jelentős részben az elmúlt 16 év rombolásának a következménye”. A PISA-eredményeket az Eduline-on több cikkben is elemeztük, ezeket erre a linkre kattintva lehet elérni.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
