Nem mindennapi sportággal bővült egy balatonalmádi iskola testnevelésóráinak programja: az ötödikesek elméletben és gyakorlatban is megismerkedhetnek a vitorlázással.
Vitorlázni tanulnak a diákok testnevelésórán a balatonalmádi Györgyi Dénes Általános Iskolában – közölte hétfőn a Magyar Vitorlás Akadémia az MTI-vel.
A vízi sport idén ősszel került be az iskola programjába. A képzésen az ötödik osztályosok vehetnek részt: a szeptember elején elindult elméleti és gyakorlati oktatásba összesen 43 diák kapcsolódott be.
Az iskolának egyébként komoly vitorlás kötődése is van. Ide járt korábban Vadnai Jonatán, aki 2026-ban világbajnoki címet szerzett a sportágban, valamint testvére, az olimpikon vitorlázó Vadnai Benjámin is. A program a Veszprém–Balaton Európa Sportrégiója 2026 támogatásával, a Vitorlázó Gyermekekért Egyesület szervezésében valósul meg.
Korábban mi is írtunk arról, hogy van, ahol tornaterem híján a folyosón, az udvaron vagy akár a tanteremben tartják a tesiórákat, míg más intézmények úszással, korcsolyázással vagy néptánccal teszik változatosabbá a kötelező testmozgást.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelésóra alól, de akkor sem minden esetben.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
