A programban továbbra is önkéntes a részvétel.
Jelentősen csökkent azoknak a középiskoláknak a száma, amelyekben honvédelem tantárgyat oktatnak: míg a 2025/26-os tanévben 389 intézmény vett részt a programban, szeptembertől már csak 229 középiskolában lesz elérhető a tantárgy – tájékoztatta a Népszavát a Honvédelmi Minisztérium (HM).
A magyar középiskolákban a 2023/24-es tanévben indult el a honvédelem tantárgy oktatása, annak céljából, hogy erősítsék a diákok haza iránti elkötelezettségét, valamint tudatosítsák bennük a honvédelemhez kapcsolódó állampolgári kötelességeket és a közösség iránti felelősséget. A tantárgyat katonaoktatók tanítják, akiket pedagógiai végzettség nélkül is lehet alkalmazni.
A program az indulása után gyorsan bővült: a 2024/25-ös tanévben még 141, egy évvel később már 389 középiskolában oktatták a tantárgyat – a mostani 229 intézmény az előző tanévhez képest 160 iskolával kevesebbet jelent.
A minisztérium a lapnak azt írta, hogy a részvétel továbbra is önkéntes, és szerintük továbbra is jelentős az érdeklődés a tantárgy iránt, emellett a program a jövőben is „élményalapú oktatásra” épül.
Célja, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő, a mindennapokban is hasznosítható ismereteket szerezzenek, megismerjék a honvédelem területét, valamint fejlesszék együttműködési készségüket, felelősségtudatukat és közösségi szemléletüket
– közölte a tárca.
A Szülői Hang szerint korábban nyomás nehezedett az iskolákra
A témával kapcsolatban Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője a lapnak arról beszélt, hogy bár jogszabály szerint eddig is önkéntes volt a csatlakozás, meglátása szerint az előző kormányzat és a tankerületi központok részéről érezhető nyomás volt arra, hogy minél több intézmény vegyen részt a programban.
Szerinte a tantestületeknek, a szülőknek és a diákoknak közösen kellene dönteniük a csatlakozásról. A Szülői Hang a program felépítését is átgondolná: egy egész tanéven át tartó tantárgy helyett elegendőnek tartanának egy néhány hetes foglalkozássorozatot, amelyen a diákok megismerkedhetnének a honvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel.
A szülők beleegyezését kérte egy honvédelmi alapismereteket is oktató iskola ahhoz, hogy tanórai keretek között lőtérre vigyék és légfegyverrel lőni tanítsák a tizenegyedikeseket. Van, akik szerint ez "izgalmas" és akár ahhoz is hozzájárulhat, hogy többen kedvet kapjanak a sportlövészethez, a legtöbben viszont élből elutasítják az órai fegyverhasználatot még akkor is, ha az elvileg felügyelt.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
