A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriuma úgy döntött, hogy nem valósítja meg a Somlói útra tervezett új budapesti központ építését. A beruházásra kiírt közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították, mert a beérkezett ajánlatok meghaladták a rendelkezésre álló keretet.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) ingatlanfejlesztési társasága eredménytelennek nyilvánította a Somlói útra tervezett budapesti székház kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást. A döntést azután hozták meg, hogy a végleges ajánlat magasabb volt a kuratórium által korábban jóváhagyott költségkeretnél.
Az MCC MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kuratórium valamennyi, a beruházást érintő körülményt mérlegelte, és az alapítvány vagyonával való felelős gazdálkodás érdekében úgy határozott, hogy nem biztosít többletforrást a projektre. A korábban meghatározott fedezeti összeget változatlanul fenntartják, ezért az építkezés a jelenlegi feltételek mellett nem valósul meg.
Az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítvány 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá. Ezzel egy időben jelentős állami vagyonelemek – köztük Mol- és Richter-részvények, valamint több nagy értékű ingatlan – kerültek az alapítvány kezelésébe. A Somlói úti fejlesztés ezek közül az egyik kiemelt beruházás lett volna.
Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy az MCC-t fenntartó alapítványnál az alapítói jogokat egy jogszabály értelmében június 30-tól Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő Alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
