A bizonyítvány nem azt mutatja meg, hogy egy gyerek mennyire okos vagy milyen képességei vannak, hanem azt, hogyan teljesített egy adott tanévben, véli Balatoni József (Jocó bácsi). A töritanár arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy ne osszák meg gyerekük bizonyítványát a közösségi oldalakon.
Jocó bácsi Facebookon közzétett videójában arról beszél, hogy a bizonyítványt sokszor nagyobb jelentőséggel ruházzuk fel annál, mint amit valójában jelent.
Egy bizonyítvány egy gyerek esetében az adott évi állapotát, teljesítményét, érzelmi helyzetét mutatja meg. Nem azt, hogy milyen, nem azt, hogy milyen képességű.
Mint mondta, a tanév során számtalan olyan tényező befolyásolhatja a jegyeket, amelyeknek semmi közük a gyerek képességeihez: „Nem tudhatjuk, hogy abban az évben szerelmes volt, ott hagyta az edzést, összeveszett a legjobb barátjával.”
Hozzátette, természetesen vannak olyan időszakok – például a hetedik év vége, amelynek eredményei beleszámítanak a középiskolai felvételibe –, amikor a tanulmányi eredményeknek nagyobb a jelentőségük, de szerinte ilyenkor sem szabad kizárólag a jegyek alapján megítélni a gyereket.
Jocó bácsi külön kitért arra is, hogy a szülők ne tegyék közzé gyerekük bizonyítványát a közösségi oldalakon. Szerinte sok bejegyzésen jól láthatók a személyes adatok, például a gyerek neve, születési dátuma vagy oktatási azonosítója, ami adatvédelmi szempontból is problémás lehet.
Emellett úgy véli, a bizonyítvány megosztása a gyerek személyiségi jogait is érintheti. Egyértelműen fogalmazott:
A gyerek bizonyítványát nem tesszük ki a közösségi oldalra.
Szerinte még a kitűnő bizonyítvány közzététele sem szerencsés, mert azt az üzenetet közvetítheti a gyerek felé, hogy csak a hibátlan eredmény elfogadható.
Jocó bácsi szerint a tanév végén sokkal fontosabb, hogy a család együtt örüljön annak, hogy sikerült végigcsinálni az évet, mint hogy kizárólag a jegyekre koncentráljanak. Arra biztatja a szülőket, hogy beszélgessenek a gyerekekkel arról, ők maguk hogyan értékelik a tanévüket, mivel elégedettek, és min szeretnének változtatni.
A bizonyítványosztás kapcsán nemrég a Tanítanék Mozgalom is arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákok eredményeit nem lenne szabad nyilvánosan ismertetni. A szervezet szerint a jegyek vagy év végi osztályzatok felolvasása az egész osztály előtt nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel, hanem szorongást, szégyenérzetet és önértékelési problémákat is okozhat, különösen azoknak a tanulóknak, akik gyengébben teljesítettek.
A mozgalom szerint az értékelés célja az, hogy az információ eljusson az érintett diákhoz, ehhez azonban nincs szükség arra, hogy az osztálytársak is megismerjék az eredményét. Ehelyett az elektronikus napló, a személyes visszajelzés vagy más, zárt kommunikációs forma is megfelelő megoldást jelenthet. Ahogy fogalmaznak: „A nyilvános értékelés nem motivál, hanem blokkol.”
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel, hanem szorongást, szégyenérzetet és önértékelési problémákat is okozhat a diákoknak.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
