A Tisza Párt egy oktatási intézményvezetőt küldött az Országgyűlés oktatási bizottságába: Rápli Róbert több mint egy évtizede igazgatja a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumot, emellett pedagógusként és közoktatási vezetőként is dolgozik.
Nemrég módosult az Országgyűlés oktatási bizottságának összetétele. Megírtuk, hogy a fideszes Radics Béla helyére Molnárné dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti. A Tisza Párt emellett Rápli Róbert személyében új tagot is delegált a testületbe.
Rápli Róbert pedagógusként és oktatási vezetőként érkezik a bizottságba. Történelem-, valamint ének-zene tanári diplomával rendelkezik, szakvizsgázott pedagógus és közoktatási vezető. Több mint tíz éve igazgatja a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumot, emellett 28 éve vezeti a szentgotthárdi fúvószenekart.
A szombathelyi politikus bemutatkozásában hangsúlyozza, hogy kiemelten fontosnak tartja a tanügyi szabadságot és az oktatás helyzetének javítását. Az általa képviselt elképzelések között szerepel az is, hogy az önkormányzatok – amennyiben vállalják annak feltételeit – fokozatosan visszakaphassák az iskolák fenntartását.
A kinevezésre Rápli Róbert Facebook-oldalán reagált. Bejegyzésében azt írta, megtisztelőnek tartja, hogy a Művelődési Bizottság mellett az Oktatási Bizottság munkájában is részt vehet. Hangsúlyozta, hogy volt iskolaigazgatóként, pedagógusként és közoktatási szakemberként a megbízatást nem egyszerű politikai feladatnak, hanem szívügynek, hivatásnak és szakmai kötelességnek tekinti.
Mindazt a tapasztalatot, amelyet az iskolai mindennapokban, a katedrán és az intézményvezetés és tanulmányaim során szereztem, most a törvényhozás szintjén, közvetlenül a szakpolitikai döntéshozatalban fogom kamatoztatni.
Bejegyzésében arról is írt, hogy az oktatást egy ország hosszú távú fejlődésének egyik legfontosabb befektetésének tartja. Célja szerint egy olyan „modern, stabil és értékálló” oktatási rendszer kialakításán szeretne dolgozni, amely versenyképes tudást biztosít a diákoknak és nagyobb megbecsülést a pedagógusoknak.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
