A Tisza Párt egy oktatási intézményvezetőt küldött az Országgyűlés oktatási bizottságába: Rápli Róbert több mint egy évtizede igazgatja a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumot, emellett pedagógusként és közoktatási vezetőként is dolgozik.
Nemrég módosult az Országgyűlés oktatási bizottságának összetétele. Megírtuk, hogy a fideszes Radics Béla helyére Molnárné dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti. A Tisza Párt emellett Rápli Róbert személyében új tagot is delegált a testületbe.
Rápli Róbert pedagógusként és oktatási vezetőként érkezik a bizottságba. Történelem-, valamint ének-zene tanári diplomával rendelkezik, szakvizsgázott pedagógus és közoktatási vezető. Több mint tíz éve igazgatja a Szombathelyi Művészeti Szakgimnáziumot, emellett 28 éve vezeti a szentgotthárdi fúvószenekart.
A szombathelyi politikus bemutatkozásában hangsúlyozza, hogy kiemelten fontosnak tartja a tanügyi szabadságot és az oktatás helyzetének javítását. Az általa képviselt elképzelések között szerepel az is, hogy az önkormányzatok – amennyiben vállalják annak feltételeit – fokozatosan visszakaphassák az iskolák fenntartását.
A kinevezésre Rápli Róbert Facebook-oldalán reagált. Bejegyzésében azt írta, megtisztelőnek tartja, hogy a Művelődési Bizottság mellett az Oktatási Bizottság munkájában is részt vehet. Hangsúlyozta, hogy volt iskolaigazgatóként, pedagógusként és közoktatási szakemberként a megbízatást nem egyszerű politikai feladatnak, hanem szívügynek, hivatásnak és szakmai kötelességnek tekinti.
Mindazt a tapasztalatot, amelyet az iskolai mindennapokban, a katedrán és az intézményvezetés és tanulmányaim során szereztem, most a törvényhozás szintjén, közvetlenül a szakpolitikai döntéshozatalban fogom kamatoztatni.
Bejegyzésében arról is írt, hogy az oktatást egy ország hosszú távú fejlődésének egyik legfontosabb befektetésének tartja. Célja szerint egy olyan „modern, stabil és értékálló” oktatási rendszer kialakításán szeretne dolgozni, amely versenyképes tudást biztosít a diákoknak és nagyobb megbecsülést a pedagógusoknak.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
