Már zajlanak a középiskolai felvételi szóbeli vizsgái: a gimnáziumok és szakgimnáziumok legkésőbb március 19-ig tarthatják meg a szóbeliket a jelentkező diákoknak.
Sok felvételizőben felmerül a kérdés: mikor tudják meg a szóbeli eredményét? Az iskolák gyakorlata eltérő. Vannak intézmények, ahol a szóbelit követően rögtön tájékoztatják a diákokat az elért pontszámról, máshol azonban ezt nem közlik külön. Ilyenkor a tanulók gyakran csak később, a felvételi jegyzék alapján tudják visszaszámolni, hány pontot kaphattak a szóbelin.
Ez azt jelenti, hogy a szóbeli vizsgák eredménye nem minden iskolában jelenik meg külön.
A középiskolák legkésőbb 2026. március 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi jegyzéket a saját honlapjukon. A jelentkezők - ha nem választottak jeligét - az oktatási azonosítójuk alapján szerepelnek majd a listákon, tanulmányi területenkénti bontásban.
Középiskolai felvételi 2026: kinek kell igazolnia, ha a gyerek otthon marad a szóbeli előtti napon?
A pontszámok arányát jogszabály is meghatározza. Az EMMI rendelete szerint a központi írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszámnak az összpontszám legalább 50 százalékát kell adnia, míg a szóbeli vizsga legfeljebb az összpontszám 25 százalékát teheti ki.
Mire számíthatnak a diákok, mennyi ideig tart egy vizsga, mit kell magukkal vinniük? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai felvételi szóbelikkel kapcsolatban.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
