Középiskolai felvételi: mikor derül ki a szóbeli eredménye?

Már zajlanak a középiskolai felvételi szóbeli vizsgái: a gimnáziumok és szakgimnáziumok legkésőbb március 19-ig tarthatják meg a szóbeliket a jelentkező diákoknak.

Sok felvételizőben felmerül a kérdés: mikor tudják meg a szóbeli eredményét? Az iskolák gyakorlata eltérő. Vannak intézmények, ahol a szóbelit követően rögtön tájékoztatják a diákokat az elért pontszámról, máshol azonban ezt nem közlik külön. Ilyenkor a tanulók gyakran csak később, a felvételi jegyzék alapján tudják visszaszámolni, hány pontot kaphattak a szóbelin.

Ez azt jelenti, hogy a szóbeli vizsgák eredménye nem minden iskolában jelenik meg külön.

A középiskolák legkésőbb 2026. március 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi jegyzéket a saját honlapjukon. A jelentkezők - ha nem választottak jeligét - az oktatási azonosítójuk alapján szerepelnek majd a listákon, tanulmányi területenkénti bontásban.

Középiskolai felvételi 2026: kinek kell igazolnia, ha a gyerek otthon marad a szóbeli előtti napon?

A pontszámok arányát jogszabály is meghatározza. Az EMMI rendelete szerint a központi írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszámnak az összpontszám legalább 50 százalékát kell adnia, míg a szóbeli vizsga legfeljebb az összpontszám 25 százalékát teheti ki.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.