Már zajlanak a középiskolai felvételi szóbeli vizsgái: a gimnáziumok és szakgimnáziumok legkésőbb március 19-ig tarthatják meg a szóbeliket a jelentkező diákoknak.
Sok felvételizőben felmerül a kérdés: mikor tudják meg a szóbeli eredményét? Az iskolák gyakorlata eltérő. Vannak intézmények, ahol a szóbelit követően rögtön tájékoztatják a diákokat az elért pontszámról, máshol azonban ezt nem közlik külön. Ilyenkor a tanulók gyakran csak később, a felvételi jegyzék alapján tudják visszaszámolni, hány pontot kaphattak a szóbelin.
Ez azt jelenti, hogy a szóbeli vizsgák eredménye nem minden iskolában jelenik meg külön.
A középiskolák legkésőbb 2026. március 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi jegyzéket a saját honlapjukon. A jelentkezők - ha nem választottak jeligét - az oktatási azonosítójuk alapján szerepelnek majd a listákon, tanulmányi területenkénti bontásban.
Középiskolai felvételi 2026: kinek kell igazolnia, ha a gyerek otthon marad a szóbeli előtti napon?
A pontszámok arányát jogszabály is meghatározza. Az EMMI rendelete szerint a központi írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszámnak az összpontszám legalább 50 százalékát kell adnia, míg a szóbeli vizsga legfeljebb az összpontszám 25 százalékát teheti ki.
Mire számíthatnak a diákok, mennyi ideig tart egy vizsga, mit kell magukkal vinniük? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai felvételi szóbelikkel kapcsolatban.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
