Középiskolai felvételi: mikor szükséges postázni a jelentkezést?

Fontos részletre hívjuk fel a figyelmet a középfokú felvételi eljárás kapcsán.

Azoknak a diákoknak, akik a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra – vagyis hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba – jelentkeznek, egyénileg kell benyújtaniuk jelentkezésüket. Erre a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben van lehetőség, kétféle módon: azonosítási szolgáltatás (Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgár mobilalkalmazás) használatával, illetve anélkül - tájékoztat az Oktatási Hivatal.

Középiskolai felvételi 2026: ezért nem mindegy az iskolák sorrendje

Fontos azonban tudni, hogy ha Ügyfélkapu+ vagy DÁP használata nélkül szeretnétek leadni a jelentkezést, akkor az adatok véglegesítését követően a programban előállított felvételi lapokat (a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t) ki kell nyomtatni.

Ezeket alá kell írni, majd legkésőbb 2026. február 19-én (a posták nyitvatartásához igazodva) postára kell adni, lehetőség szerint könyvelt küldeményként.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a jelentkezési lapokat a megjelölt középfokú intézmények címére kell eljuttatni. Az egyes iskolák saját felvételi tájékoztatójukban teszik közzé, milyen mellékleteket szükséges csatolni a jelentkezéshez.

A mellékletek postai úton a jelentkezési lapokkal együtt is elküldhetők. Ha azonban a szükséges dokumentumokat a jelentkező feltölti a KIFIR rendszer felületére, azok a tanulói adatlap feldolgozását követően automatikusan továbbításra kerülnek a megjelölt intézményekhez. Fontos: ebben az esetben is kötelező a jelentkezési lapok postai feladása.

Más a helyzet, ha a jelentkező azonosítási szolgáltatással (Ügyfélkapu+ vagy DÁP) nyújtja be a dokumentumokat. Ilyenkor a teljes ügyintézés elektronikusan történik: nincs szükség a tanulói adatlap és a jelentkezési lap(ok) kinyomtatására és postai feladására. A dokumentumokat legkésőbb 2026. február 19-én éjfélig kell véglegesíteni és továbbítani a rendszerben.

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.