Felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és a szüleiknek az, hogy a hatodik életévüket betöltött óvodások iskolakezdésének halasztásáért benyújtott kérelmeket sok esetben felesleges vizsgálatokkal terhelik. Hadházy Ákos osztotta meg egy szülő személyes történetét.
A plusz egy év óvoda kérvényezésének gyakorlatáról mi is már sokat írtunk. Többek között arról, hogy legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években és arról, hogy az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve. Írtunk arról is, hogy mit kell tartalmaznia az Oktatási Hivatal online felületén beadott kérelemnek.
Hadházy Ákos ma tett közzé egy levelet, amelyben egy szülő hasonló nehézségekről, stresszről, vizsgálatismétlésről és egy túlbürokratizált rendszerről számol be.
"Nyomós indokok mellett is be kell menniük a területileg illetékes szakszolgálathoz – például olyan esetben, amikor a gyermek 1-2 hónapja már járt ugyanezen a vizsgálaton, ha koraszülött és emiatt van orvosi papírokkal igazolt éretlensége, vagy ha a gyerekkel napi kapcsolatban lévő szakemberek (óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus) írásos szakvéleménye javasolja a további egy évnyi óvodában maradást."
A szülő szerint a szakszolgálati vizsgálatra való behívás nagyon rövid határidővel történik.Külön felháborítónak tartom, hogy két, főállásban dolgozó szülőnek három munkanapot hagytak arra, hogy az ezzel járó szabadságolásokat elintézzék, míg más családok, akiknek valódi segítségre lenne szükségük, hónapokat várnak időpontra
– írja a szülő.
Ez nemcsak a szülők, hanem a szakszolgálati dolgozók számára is pluszmunkát jelent, mivel az adminisztráció és szervezés az OH döntésétől függetlenül történik. „Mi egy vagyunk a több ezer közül, de a mi esetünkben például két óvodapedagógus, egy logopédus és egy fejlesztőpedagógus munkáját dobta ki az OH azzal, hogy még a szakszolgálathoz is berendelt bennünket, újabb költségeket termelve a rendszernek.”A levél zárásaként a szülő arról számol be, hogy a szakszolgálati vizsgálat ugyanazt az eredményt hozta, mint a korábbi fejlesztőpedagógiai és logopédiai vizsgálatok.
Így javasolni fogják a plusz egy év ovit, mi pedig várjuk a határozatot.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
