A gyerekek a legérintetebbek: ezek a vírusok terjednek az országban

Emelkedőben vannak a légúti megbetegedések az országban: a friss járványügyi adatok szerint egyre többen fordulnak orvoshoz, miközben egyszerre több vírus aktívan terjed, köztük az influenza és a koronavírus.

A gyerekek a leginkább érintettek

A A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb adatai szerint az akut légúti fertőzések leginkább a gyerekeket sújtják: a legtöbb beteg a 0–14 éves korosztályból kerül ki. Ebben a korcsoportban jóval többen fordulnak orvoshoz, mint a felnőttek vagy az idősek.

Az ilyen fertőzések leggyakrabban orrfolyással, torokfájással, köhögéssel és orrdugulással jelentkeznek, de sokaknál láz, fáradtság és általános rossz közérzet is előfordul. A gyerekeknél a tünetek gyakran hirtelen jönnek, és gyorsan rosszabbodhatnak, ezért érdemes ilyenkor orvoshoz fordulni.

shutterstock

Újra növekszik a koronavírusos és az influenzás betegek száma

Mostanában a leggyakrabban az influenza és a koronavírus (SARS-CoV-2) okoz megbetegedést. Mindkét vírus terjedése erősödik: az influenzás esetek száma várhatóan tovább nő, a koronavírusnál pedig a korábbi csökkenés megállt.

A szennyvízvizsgálatok is azt mutatják, hogy több városban emelkedő víruskoncentrációt mérnek. A COVID-19 és az influenza tünetei sokszor nagyon hasonlóak: a betegek gyakran tapasztalnak hirtelen magas lázat, hidegrázást, erős fejfájást, izom- és végtagfájdalmat, száraz köhögést és kimerültséget, ami megnehezíti, hogy pontosan melyik vírusról van szó.

Az RSV és más légúti vírusok jelenleg kisebb arányban fordulnak elő, ezek általában náthás tüneteket és köhögést okoznak, gyerekeknél ritkábban sípoló légzéssel is járhatnak.

Ingyenes oltás: érdemes élni vele

Az adatok szerint az influenzaesetek száma a következő hetekben tovább nőhet, ezért a szakemberek különösen a kockázati csoportokba tartozóknak ajánlják a védőoltást. Hogy kinek javasolt, illetve van-e ellenjavallat, érdemes háziorvossal egyeztetni, a térítésmentes vakcinára jogosultak részletes listája pedig elérhető az NNGYK honlapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.