Díjazták a legkiválóbb matematika, biológia, kémia és fizika tanárokat

A természettudományos oktatás legkiválóbb pedagógusait díjazták szerdán a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

  • Székács Linda

Összesen nyolc pedagógus kapta meg idén is a fejenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat; két-két tanár a matematika, a fizika, a kémia és a biológia területéről. Ők a lapunknak küldött közlemény szerint ,,kiemelkedő munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai természettudományos oktatás fejlődéséhez, a tehetséggondozáshoz és a reáltárgyak iránti érdeklődés felébresztéséhez."

A díjat 2000-ben alapították, így az elmúlt 25 évben összesen 192 pedagógus kapta meg.

A kezdeményezés szellemiségét a díj névadója, Rátz László, a Budapesti-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás tanára határozza meg, aki többek között Neumann János és Wigner Jenő tudományos útját is elindította. Az elismerés egyszerre emlékezik meg Rátz László pedagógiai örökségéről és hangsúlyozza a természettudományos tárgyak szerepét.

Az elismerésre diákok, szülők és kollégák is jelölhettek pedagógusokat, amiről aztán az alapítvány kuratóriuma döntött.

A díjazottak listája 2025-ben a következő:

Matematika

  • Dr. Kántor Sándorné - Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium / DE TTK Matematikai Intézet, Debrecen
  • Dr. Pintér Klára - SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola / SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged

Fizika

  • Ábrám László - Városmajori Gimnázium, Budapest
  • Horváth Norbert - Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest

Kémia

  • Karasz Gyöngyi - Gödöllői Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
  • Nagy István - Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola, Szekszárd

Biológia

  • Bódis Bertalan - Börzsöny Általános Iskola, Nagyoroszi
  • Mándics Dezső - ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.