Díjazták a legkiválóbb matematika, biológia, kémia és fizika tanárokat

A természettudományos oktatás legkiválóbb pedagógusait díjazták szerdán a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

  • Székács Linda

Összesen nyolc pedagógus kapta meg idén is a fejenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat; két-két tanár a matematika, a fizika, a kémia és a biológia területéről. Ők a lapunknak küldött közlemény szerint ,,kiemelkedő munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai természettudományos oktatás fejlődéséhez, a tehetséggondozáshoz és a reáltárgyak iránti érdeklődés felébresztéséhez."

A díjat 2000-ben alapították, így az elmúlt 25 évben összesen 192 pedagógus kapta meg.

A kezdeményezés szellemiségét a díj névadója, Rátz László, a Budapesti-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás tanára határozza meg, aki többek között Neumann János és Wigner Jenő tudományos útját is elindította. Az elismerés egyszerre emlékezik meg Rátz László pedagógiai örökségéről és hangsúlyozza a természettudományos tárgyak szerepét.

Az elismerésre diákok, szülők és kollégák is jelölhettek pedagógusokat, amiről aztán az alapítvány kuratóriuma döntött.

A díjazottak listája 2025-ben a következő:

Matematika

  • Dr. Kántor Sándorné - Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium / DE TTK Matematikai Intézet, Debrecen
  • Dr. Pintér Klára - SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola / SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged

Fizika

  • Ábrám László - Városmajori Gimnázium, Budapest
  • Horváth Norbert - Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest

Kémia

  • Karasz Gyöngyi - Gödöllői Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
  • Nagy István - Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola, Szekszárd

Biológia

  • Bódis Bertalan - Börzsöny Általános Iskola, Nagyoroszi
  • Mándics Dezső - ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.