Díjazták a legkiválóbb matematika, biológia, kémia és fizika tanárokat

A természettudományos oktatás legkiválóbb pedagógusait díjazták szerdán a Magyar Tudományos Akadémia székházában.

  • Székács Linda

Összesen nyolc pedagógus kapta meg idén is a fejenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat; két-két tanár a matematika, a fizika, a kémia és a biológia területéről. Ők a lapunknak küldött közlemény szerint ,,kiemelkedő munkájukkal jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai természettudományos oktatás fejlődéséhez, a tehetséggondozáshoz és a reáltárgyak iránti érdeklődés felébresztéséhez."

A díjat 2000-ben alapították, így az elmúlt 25 évben összesen 192 pedagógus kapta meg.

A kezdeményezés szellemiségét a díj névadója, Rátz László, a Budapesti-Fasori Evangélikus Gimnázium legendás tanára határozza meg, aki többek között Neumann János és Wigner Jenő tudományos útját is elindította. Az elismerés egyszerre emlékezik meg Rátz László pedagógiai örökségéről és hangsúlyozza a természettudományos tárgyak szerepét.

Az elismerésre diákok, szülők és kollégák is jelölhettek pedagógusokat, amiről aztán az alapítvány kuratóriuma döntött.

A díjazottak listája 2025-ben a következő:

Matematika

  • Dr. Kántor Sándorné - Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium / DE TTK Matematikai Intézet, Debrecen
  • Dr. Pintér Klára - SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola / SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged

Fizika

  • Ábrám László - Városmajori Gimnázium, Budapest
  • Horváth Norbert - Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest

Kémia

  • Karasz Gyöngyi - Gödöllői Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
  • Nagy István - Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola, Szekszárd

Biológia

  • Bódis Bertalan - Börzsöny Általános Iskola, Nagyoroszi
  • Mándics Dezső - ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.