Egyetemi- és középiskolai felvételi és félévzárás - összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, határidőket.
Január 5.
Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége, ami az általános- és középiskolásoknak 2026. január 4-ig tart. Tehát a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.
Január 12.
Ezen a napon kezdődnek a NETFIT felmérések. Az országos mérés és értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát - az 1-4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2026. január 12. és 2026. május 6. között szervezik meg.
Január 13.
Eddig a napig pótolhatjátok a keresztféléves felvételin a hiányzó dokumentumokat vagy módosíthatjátok a megjelölt egyetemek sorrendjét.
Ha egy a pontszámításhoz vagy az intézményi pontok igazolásához szükséges dokumentumot pótolnotok kell, arról az E-felvételi legkésőbb 2026. január 3-ig e-mailt küld majd, így azt ne felejtsétek el rendszeresen ellenőrizni.
Január 23.
Eddig tart az első félév. Az iskolák ekkor értesítik a szülőket a kiskorú gyerekeik tanulmányi eredményeiről.
Január 24.
Ezen a napon tartják a nyolc- vagy hatosztályos, illetve a kilencedik osztályba felvételiző diákok számára a központi felvételi vizsgát magyar nyelvből és matematikából. A vizsga 10:00-kor kezdődik, de nem mindenki számára kötelező. Csak azoknak kell részt venni rajta, akik korábban jelentkeztek rá.
Amennyiben valaki valamilyen nyomós indoknál fogva (például betegség) nem tud részt venni a vizsgán, akkor majd február 3-án pótolhatja délután 14:00-kor.
Január 27.
Várhatóan ezen a napon hirdetik ki a keresztféléves felvételi ponthatárait. Ekkor derül ki tehát, hogy kit vettek fel az egyetemre és pontosan hová. A ponthatárokról azok, akik kérték, sms-ben kapnak értesítést, de itt az Eduline-on is beszámolunk majd arról, hány pont kellett a bekerüléshez egyes szakokra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
