Megérkezett a vizsgálati eredmény, kiderült mi okozta az angyalföldi hányás-hasmenés járványt

A vírus feltehetően nyers élelmiszerrel került be a közétkeztetésbe a XIII. kerületben.

A novemberi angyalföldi óvodákat érintő járványt norovírus, a calicivírusok családjába tartozó kórokozó okozta - olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal közös közleményében.

A hatóságok az alapanyagoktól a technológiai folyamatokon át a konyhai környezetig és a személyi higiénés feltételekig mindent átfogóan ellenőriztek. A laboratórumi vizsgálatból kiderült, hogy a konyhai dolgozók és a betegek mintáiban azonos Norovírus-törzs (GII.4 Sydney variáns) volt jelen, ami "alátámasztja az ellátási láncban élelmiszer közvetítésével történő terjedést."

A járványban 19 tálalókonyha volt érintett, és összesen 594 fő betegedett meg, köztük 541 óvodás és 53 intézményi dolgozó. A vírus terjedéséhez a konyhai és személyi higiéniai hiányosságok, illetve a főzőkonyha laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolt szennyezettsége hozzájárulhatott.

A főzőkonyhát a hatóságok bezárták, teljes körű fertőtlenítést, nagytakarítást és a dolgozók soron kívüli higiéniai oktatását rendelték el. Emellett pedig az óvodákat is fertőtlenítették, és minden étkeztetési folyamatot is ellenőriztek.

Az érintett konyha csak a takarítás, fertőtlenítés hatékonyságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredménnyel és a dolgozók negatív mintái után nyithat újra.

- írták.

A fertőzés hányással, hasmenéssel, hasi görcsökkel, levertséggel, fejfájással és lázzal járt. Az Eduline-os is beszámoltunk arról, hogy 80 gyereknél annyira súlyosak voltak a tünetek, hogy kórházi ápolásra szorultak. Mindannyian azután lettek rosszul, hogy ebédeltek a menzán.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.