Újabb béremelést jelentett be a kormány: jövőre átlagosan 936 ezer forintot kereshetnek a pedagógusok

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a stratégiai kabinetülés előtt beszélt arról, hogy a pedagógusok béremelése lesz az egyik központi napirendi pont a jövő heti kormányülésen.

A pedagógusok bére 2026-ra már elérheti a 936 ezer forintos átlagot – jelentette be Gulyás Gergely a Facebookon közzétett videóban. Kiemelte, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás kötelezi Magyarországot arra, hogy fokozatosan növelje a tanárok bérét, egészen addig, amíg az el nem éri a diplomás átlagkereset 80 százalékát.

Gulyás hangsúlyozta: a 936 ezer forintos átlagbér komoly előrelépés a jelenlegi ciklusban, ugyanakkor a konkrét fizetés továbbra is attól függ, melyik kategóriába sorolják a pedagógust.

A miniszter szerint a tanári pálya megbecsülése elengedhetetlen a jövő generációk felkészítéséhez, és a béremelés ezt a célt szolgálja. Kiemelte, hogy 2031-ig garantáltan el kell érni a 80 százalékos szintet, ami további ütemezett emeléseket vetít előre.

„Nagyon fontos az, hogy a tanári hivatást kellőképpen becsüljük meg, hiszen a jövő generáció felkészültsége leginkább a tanároktól függ” – fogalmazott.

Az oktatás ezer sebből vérzik, a béremelés nem fogja megoldani a tanárhiányt

A béremelés Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója szerint nem olyan nagyvonalú, mint amilyennek tűnik, ugyanis "amikor egy pedagógusokkal jobban törődő ország életében a pedagógusok bére olyan kritikusan alacsony, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékához közelít, akkor szoktak beavatkozni és korrigálni, hogy legalább a 100 százalékát, de inkább a 110 százalékát érje el." Hozzátette: "ehhez képest Magyarországon annak kell örülni, hogy a 68 százalékról a 80-at."

A szakértő szerint a béremelés későn jön, nem fogja megoldani az égető tanárhiányt, mert akkor emelik a béreket, mikor már régóta nagyon rossz a helyzet. "Amikor már nagyon nagy a baj és az összeomlás szélén vagyunk, akkor tesz meg olyan lépéseket a kormány, amikre sokkal korábban lett volna szükség" - egészíti ki Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet elemzője egy tavalyi ATV híradóban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.