Újabb béremelést jelentett be a kormány: jövőre átlagosan 936 ezer forintot kereshetnek a pedagógusok

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a stratégiai kabinetülés előtt beszélt arról, hogy a pedagógusok béremelése lesz az egyik központi napirendi pont a jövő heti kormányülésen.

A pedagógusok bére 2026-ra már elérheti a 936 ezer forintos átlagot – jelentette be Gulyás Gergely a Facebookon közzétett videóban. Kiemelte, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás kötelezi Magyarországot arra, hogy fokozatosan növelje a tanárok bérét, egészen addig, amíg az el nem éri a diplomás átlagkereset 80 százalékát.

Gulyás hangsúlyozta: a 936 ezer forintos átlagbér komoly előrelépés a jelenlegi ciklusban, ugyanakkor a konkrét fizetés továbbra is attól függ, melyik kategóriába sorolják a pedagógust.

A miniszter szerint a tanári pálya megbecsülése elengedhetetlen a jövő generációk felkészítéséhez, és a béremelés ezt a célt szolgálja. Kiemelte, hogy 2031-ig garantáltan el kell érni a 80 százalékos szintet, ami további ütemezett emeléseket vetít előre.

„Nagyon fontos az, hogy a tanári hivatást kellőképpen becsüljük meg, hiszen a jövő generáció felkészültsége leginkább a tanároktól függ” – fogalmazott.

Az oktatás ezer sebből vérzik, a béremelés nem fogja megoldani a tanárhiányt

A béremelés Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója szerint nem olyan nagyvonalú, mint amilyennek tűnik, ugyanis "amikor egy pedagógusokkal jobban törődő ország életében a pedagógusok bére olyan kritikusan alacsony, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékához közelít, akkor szoktak beavatkozni és korrigálni, hogy legalább a 100 százalékát, de inkább a 110 százalékát érje el." Hozzátette: "ehhez képest Magyarországon annak kell örülni, hogy a 68 százalékról a 80-at."

A szakértő szerint a béremelés későn jön, nem fogja megoldani az égető tanárhiányt, mert akkor emelik a béreket, mikor már régóta nagyon rossz a helyzet. "Amikor már nagyon nagy a baj és az összeomlás szélén vagyunk, akkor tesz meg olyan lépéseket a kormány, amikre sokkal korábban lett volna szükség" - egészíti ki Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet elemzője egy tavalyi ATV híradóban.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.