Újabb béremelést jelentett be a kormány: jövőre átlagosan 936 ezer forintot kereshetnek a pedagógusok

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a stratégiai kabinetülés előtt beszélt arról, hogy a pedagógusok béremelése lesz az egyik központi napirendi pont a jövő heti kormányülésen.

A pedagógusok bére 2026-ra már elérheti a 936 ezer forintos átlagot – jelentette be Gulyás Gergely a Facebookon közzétett videóban. Kiemelte, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás kötelezi Magyarországot arra, hogy fokozatosan növelje a tanárok bérét, egészen addig, amíg az el nem éri a diplomás átlagkereset 80 százalékát.

Gulyás hangsúlyozta: a 936 ezer forintos átlagbér komoly előrelépés a jelenlegi ciklusban, ugyanakkor a konkrét fizetés továbbra is attól függ, melyik kategóriába sorolják a pedagógust.

A miniszter szerint a tanári pálya megbecsülése elengedhetetlen a jövő generációk felkészítéséhez, és a béremelés ezt a célt szolgálja. Kiemelte, hogy 2031-ig garantáltan el kell érni a 80 százalékos szintet, ami további ütemezett emeléseket vetít előre.

„Nagyon fontos az, hogy a tanári hivatást kellőképpen becsüljük meg, hiszen a jövő generáció felkészültsége leginkább a tanároktól függ” – fogalmazott.

Az oktatás ezer sebből vérzik, a béremelés nem fogja megoldani a tanárhiányt

A béremelés Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója szerint nem olyan nagyvonalú, mint amilyennek tűnik, ugyanis "amikor egy pedagógusokkal jobban törődő ország életében a pedagógusok bére olyan kritikusan alacsony, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékához közelít, akkor szoktak beavatkozni és korrigálni, hogy legalább a 100 százalékát, de inkább a 110 százalékát érje el." Hozzátette: "ehhez képest Magyarországon annak kell örülni, hogy a 68 százalékról a 80-at."

A szakértő szerint a béremelés későn jön, nem fogja megoldani az égető tanárhiányt, mert akkor emelik a béreket, mikor már régóta nagyon rossz a helyzet. "Amikor már nagyon nagy a baj és az összeomlás szélén vagyunk, akkor tesz meg olyan lépéseket a kormány, amikre sokkal korábban lett volna szükség" - egészíti ki Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet elemzője egy tavalyi ATV híradóban.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.