A Miniszterelnökséget vezető miniszter a stratégiai kabinetülés előtt beszélt arról, hogy a pedagógusok béremelése lesz az egyik központi napirendi pont a jövő heti kormányülésen.
A pedagógusok bére 2026-ra már elérheti a 936 ezer forintos átlagot – jelentette be Gulyás Gergely a Facebookon közzétett videóban. Kiemelte, hogy az Európai Unióval kötött megállapodás kötelezi Magyarországot arra, hogy fokozatosan növelje a tanárok bérét, egészen addig, amíg az el nem éri a diplomás átlagkereset 80 százalékát.
Gulyás hangsúlyozta: a 936 ezer forintos átlagbér komoly előrelépés a jelenlegi ciklusban, ugyanakkor a konkrét fizetés továbbra is attól függ, melyik kategóriába sorolják a pedagógust.
A miniszter szerint a tanári pálya megbecsülése elengedhetetlen a jövő generációk felkészítéséhez, és a béremelés ezt a célt szolgálja. Kiemelte, hogy 2031-ig garantáltan el kell érni a 80 százalékos szintet, ami további ütemezett emeléseket vetít előre.
„Nagyon fontos az, hogy a tanári hivatást kellőképpen becsüljük meg, hiszen a jövő generáció felkészültsége leginkább a tanároktól függ” – fogalmazott.Az oktatás ezer sebből vérzik, a béremelés nem fogja megoldani a tanárhiányt
A béremelés Ónody-Molnár Dóra, a Jelen újságírója szerint nem olyan nagyvonalú, mint amilyennek tűnik, ugyanis "amikor egy pedagógusokkal jobban törődő ország életében a pedagógusok bére olyan kritikusan alacsony, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékához közelít, akkor szoktak beavatkozni és korrigálni, hogy legalább a 100 százalékát, de inkább a 110 százalékát érje el." Hozzátette: "ehhez képest Magyarországon annak kell örülni, hogy a 68 százalékról a 80-at."
A szakértő szerint a béremelés későn jön, nem fogja megoldani az égető tanárhiányt, mert akkor emelik a béreket, mikor már régóta nagyon rossz a helyzet. "Amikor már nagyon nagy a baj és az összeomlás szélén vagyunk, akkor tesz meg olyan lépéseket a kormány, amikre sokkal korábban lett volna szükség" - egészíti ki Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet elemzője egy tavalyi ATV híradóban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
