Az Oktatási Hivatal friss felmérése szerint a Nemzeti Köznevelési Portált (NKP) használó tanárok és diákok többsége kifejezetten elégedett a digitális tananyagokkal és a platform szolgáltatásaival.
Tanárok: rendszeres használat, pozitív értékelés
A pedagógusok számára készült kérdőívet három hét alatt 3519-en töltötték ki. A válaszadók 58%-a felső tagozaton, 26%-a középiskolában, 13%-a alsó tagozaton tanít. A tanárok szerint a portál átlátható, szakmailag erős és stabil minőségű: a többség kifejezetten elégedett a felépítéssel és a tartalmakkal.
Idén már használt laptopokat kapnak az 5. és 9. osztályosok
A tanárok leginkább tanórán használják az NKP-t, főként okostankönyvek, tankönyvek és módszertani anyagok miatt. A válaszadók 41%-a naponta nyitja meg ezeket.
A gyorsjelentés szerint a pedagógusok 84%-a jónak vagy nagyon jónak tartja az okostankönyvek tartalmi minőségét, és különösen kedvelik a kiegészítő digitális elemeket – például videókat, hangzó anyagokat, animációkat és interaktív térképeket.
Az OH kiemeli, hogy a kitöltők kevesebb mint fele regisztrált felhasználó, ezért több fejlettebb funkciót nem ismernek, így ezek megítélésére nem volt lehetőségük.
Diákok: főként okostankönyvek miatt használják a portált
A tanulói kérdőívet 12 709 diák töltötte ki októberben. A kitöltők fele felső tagozatos, 35%-uk középiskolás. A diákok többsége az okostankönyvek miatt látogatja a felületet, ezt követik az okosfeladatok, majd a multimédiás tartalmak. Mindhárom tartalomtípust kétharmaduk színvonalasnak tartja.
Két évig dobozban porosodtak az iskolai laptopok – tönkrement az akkumulátoruk
A multimédiás elemek közül a videók, hangzó anyagok, webes játékok, animációk, szimulációk és az interaktív térképek a legnépszerűbbek.
A diákok jellemzően hetente használják az NKP-t, minden ötödik tanuló pedig naponta. Legtöbben otthoni tanuláshoz (78%) veszik igénybe, de közel felük (49%) tanórán is találkozik a portállal.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
