Miért kell a szentestét szombati munkanapon ledolgozni?

Csakúgy, mint az őszi szünet előtt, a téli szünet előtt is lesz egy szombati tanítási napja a diákoknak.

  • Székács Linda

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, december 13-án szombaton a felnőtteknek dolgozni, a diákoknak pedig iskolába kell menni csakúgy, mint egy rendes hétköznapon. Azért, mert ekkor kell ledolgozni a december 24-ét, ami tavalyhoz hasonlóan idén is pihenőnap, azaz munkaszüneti nap lesz.

A diákoknak ugyanakkor december 24-én már javában tartani fog a téli szünet, ami 2025-ben december 20-án kezdődik, az első tanítási nap pedig 2026. január 5-én, hétfőn lesz. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy miért kell akkor mégis iskolába menni.

A válasz a köznevelési törvényben, illetve a kormány határozataiban keresendő. Először 2024-ben nyilvánították munkaszüneti napnak a december 24-ét is, ez pedig hiába esik hivatalosan a téli szünet idejére, az illetékes jogszabály szerint le kell dolgozni.

"A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel"

- írják.

Az intézmények kötelesek az ilyen napokon felügyeletet biztosítani, illetve azok számozott tanítási napnak is minősülnek. Saját hatáskörben ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy tanítás nélküli munkanapot tartanak és a diákokat valamilyen iskolán kívüli programra viszik, az intézményvezető pedig akár igazgatói szünetet is elrendelhet.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?