Balatoni Katalin arra kérte a pedagógusokat, hogy pihenjenek az őszi szünetben

A miniszterelnöki biztos abban bízik, hogy a diákok is kevés házit kaptak a szünetre.

Balatoni Katalin közösségi oldalán egy bejegyzésben fejtette ki, hogy kifejezetten kérni szokta az igazgatóktól, tanítóktól, tanároktól, tanulóktól, azoktól az óvodapedagógusoktól akiknek nem kell, vagy nem kell végig dolgozni, hogy pihenjenek, töltődjenek az őszi szünetben.

"Olvastam posztokat arról, hogy mennyire nem jó az őszi szünet, mert megszakítja a tanulást. Szerintem pedig nagyon jó, hogy harmadik éve hosszabb szünetek vannak ősszel, Karácsonykor és Húsvétkor is. Ez a gyerekeknek és a pedagógusoknak is jól jön, hiszen feltöltődve tudják folytatni a munkát. Kell a pihenés és a kikapcsolás" - olvasható a bejegyzésben, majd a miniszterelnöki biztos kitért arra, hogy a pedagógusok ilyenkor tudnak új ötleteket kitalálni, kidolgozni és abban bízik, hogy a gyerekeknek is kevés házit adtak a tanárok a szünetre.

 

Az Eduline-on korábban megírtuk, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott a 2025/2026-os tanévnyitó sajtótájékoztatóján, hogy Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.

A zsúfolt órarendekkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több jelzés is érkezett. Van olyan hetedikes, akinek az öt tanítási napból négyben 0. órával kezdődik az iskola. Ezen felül heti két nap van 8 tanítási órája, két napon 7, és mindössze egy alkalommal 6.  Egy tizedikes pedig az órarendjét is elküldte, amiből látszik, hogy a hét minden egyes napján 7:15-kor, azaz nulladik órával kezd, ezt követően hétfőn 8, kedd-szerda-csütörtökön 7, majd pénteken ismét 8 tanítási órája van.

Ebben persze a szakkörök, korrepetálások, egyéb tanítás utáni programok nincsenek benne.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.