A miniszterelnöki biztos abban bízik, hogy a diákok is kevés házit kaptak a szünetre.
Balatoni Katalin közösségi oldalán egy bejegyzésben fejtette ki, hogy kifejezetten kérni szokta az igazgatóktól, tanítóktól, tanároktól, tanulóktól, azoktól az óvodapedagógusoktól akiknek nem kell, vagy nem kell végig dolgozni, hogy pihenjenek, töltődjenek az őszi szünetben.
"Olvastam posztokat arról, hogy mennyire nem jó az őszi szünet, mert megszakítja a tanulást. Szerintem pedig nagyon jó, hogy harmadik éve hosszabb szünetek vannak ősszel, Karácsonykor és Húsvétkor is. Ez a gyerekeknek és a pedagógusoknak is jól jön, hiszen feltöltődve tudják folytatni a munkát. Kell a pihenés és a kikapcsolás" - olvasható a bejegyzésben, majd a miniszterelnöki biztos kitért arra, hogy a pedagógusok ilyenkor tudnak új ötleteket kitalálni, kidolgozni és abban bízik, hogy a gyerekeknek is kevés házit adtak a tanárok a szünetre.
Az Eduline-on korábban megírtuk, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott a 2025/2026-os tanévnyitó sajtótájékoztatóján, hogy Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
A zsúfolt órarendekkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több jelzés is érkezett. Van olyan hetedikes, akinek az öt tanítási napból négyben 0. órával kezdődik az iskola. Ezen felül heti két nap van 8 tanítási órája, két napon 7, és mindössze egy alkalommal 6. Egy tizedikes pedig az órarendjét is elküldte, amiből látszik, hogy a hét minden egyes napján 7:15-kor, azaz nulladik órával kezd, ezt követően hétfőn 8, kedd-szerda-csütörtökön 7, majd pénteken ismét 8 tanítási órája van.
Ebben persze a szakkörök, korrepetálások, egyéb tanítás utáni programok nincsenek benne.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
