Balatoni Katalin arra kérte a pedagógusokat, hogy pihenjenek az őszi szünetben

A miniszterelnöki biztos abban bízik, hogy a diákok is kevés házit kaptak a szünetre.

Balatoni Katalin közösségi oldalán egy bejegyzésben fejtette ki, hogy kifejezetten kérni szokta az igazgatóktól, tanítóktól, tanároktól, tanulóktól, azoktól az óvodapedagógusoktól akiknek nem kell, vagy nem kell végig dolgozni, hogy pihenjenek, töltődjenek az őszi szünetben.

"Olvastam posztokat arról, hogy mennyire nem jó az őszi szünet, mert megszakítja a tanulást. Szerintem pedig nagyon jó, hogy harmadik éve hosszabb szünetek vannak ősszel, Karácsonykor és Húsvétkor is. Ez a gyerekeknek és a pedagógusoknak is jól jön, hiszen feltöltődve tudják folytatni a munkát. Kell a pihenés és a kikapcsolás" - olvasható a bejegyzésben, majd a miniszterelnöki biztos kitért arra, hogy a pedagógusok ilyenkor tudnak új ötleteket kitalálni, kidolgozni és abban bízik, hogy a gyerekeknek is kevés házit adtak a tanárok a szünetre.

 

Az Eduline-on korábban megírtuk, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott a 2025/2026-os tanévnyitó sajtótájékoztatóján, hogy Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.

A zsúfolt órarendekkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több jelzés is érkezett. Van olyan hetedikes, akinek az öt tanítási napból négyben 0. órával kezdődik az iskola. Ezen felül heti két nap van 8 tanítási órája, két napon 7, és mindössze egy alkalommal 6.  Egy tizedikes pedig az órarendjét is elküldte, amiből látszik, hogy a hét minden egyes napján 7:15-kor, azaz nulladik órával kezd, ezt követően hétfőn 8, kedd-szerda-csütörtökön 7, majd pénteken ismét 8 tanítási órája van.

Ebben persze a szakkörök, korrepetálások, egyéb tanítás utáni programok nincsenek benne.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.