Jelentkezéstől a besorolási döntésig: itt vannak a keresztféléves felvételi legfontosabb dátumai

Október 15-én elindult a keresztféléves felvételi eljárás. Összeszedtük, milyen dátumokat kell észben tartanotok, ha valamelyik magyar egyetem februárban induló képzésére jelentkeztek.

  • Székács Linda

2025. november 15: eddig tart a keresztféléves felvételi jelentkezés a februárban induló egyetemi képzésekre. Ezt kizárólag elektronikusan lehet megtenni. Az e-felvételi felületén legfeljebb hat szak jelölhető meg: három díjmentesen, további három pedig 2000 forintos díj ellenében. Fontos, hogy a jelentkezést hitelesíteni kell az Ügyfélkapu+ vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazáson keresztül szintén november 15-ig, különben érvénytelen lesz.

2025. november 16-30: ebben az időszakban kell befizetni a fentebb említett 2-2 ezer forintos eljárási díjat.

2025. december 14-től: legkésőbb ekkor kezdődik a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Ettől a naptól a jelentkezők nyomon követhetik a felvételi kérelmük állását, a benyújtott dokumentumok feldolgozását, egy alkalommal módosíthatják a jelentkezési sorrendjüket, de törölhetnek egy- vagy akár az összes jelentkezési helyet. De ekkortól van lehetőség a 2026. november 15. után szerzett intézményi pontokat igazoló iratok feltöltésére és a személyes adatok módosítására is.

2026. január 3-ig: amennyiben valamelyik pontszámításhoz szükséges dokumentum hiányos, arról az Oktatási Hivataltól eddig az időpontig felszólítást kapnak a pontszámításhoz szükséges dokumentumok pótlásáról az érintett felvételizők. Ilyen lehet például a 2006 előtt szerzett érettségi, a középiskolai bizonyítvány, vagy mesterszak esetén a diploma másolata.

2026. január 13.: a dokumentumok pótlására legkésőbb eddig a napig van lehetőség. Eddig lehet továbbá egyszeri alkalommal módosítani a megjelölt egyetemek sorrendjét vagy jelentkezési helyet visszavonni.

2026. január 27.: várhatóan ekkor határozzák meg és hirdetik ki a felvételi ponthatárokat. A besorolási döntésről szóló határozat legkésőbb 2026. február 4-ig válik elérhetővé az E-felvételiben.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.