Megteheti a tanár, hogy nem engedi ki a diákokat azonnal, amint megszólal a szünetet jelző csengő?
Ismerős jelenet: megszólal a csengő, a diákok már pakolják a táskájukat, amikor a tanár határozottan közli – „a csengő nekem szól, nem nektek!” –, és folytatja az órát. A tanulók közül sokan ilyenkor bosszankodva néznek egymásra, hiszen a szünetben szerettek volna leugrani a büfébe egy melegszendvicsért, vagy gyorsan befejezni a házi feladatot, aminek létezése valahogy előző este kiment a fejükből.
A tanár szempontja is érthető: lehet, hogy az óra elején sok idő ment el fegyelmezésre, vagy épp szerette volna lezárni a témát, hogy a következő alkalommal már új anyaggal haladhassanak tovább.
Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet
Mindkét fél álláspontja tehát védhető – de vajon mit mond erről a jogszabály? Valóban a tanárnak „szól” a csengő?
A jogszabály konkrétan nem határozza meg, mit tehet a csengő után a pedagógus, azonban több helyen is érinti a témát.
Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa külön fejezetben tárgyalja a pihenéshez való jogot:
„A szünet a pihenéshez való jog egyik eleme. Mindenkinek joga van a pihenéshez. A pontos órakezdés és órabefejezés feltétele annak, hogy a szünetedből ne vegyenek el – ez a te érdeked is. Összevont órákat és szombati tanítást csak akkor lehet engedélyezni, ha ezt a házirend lehetővé teszi, és a kieső pihenőidőt később visszaadják.”
A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nktv.) is kimondja, hogy a tanulóknak joguk van biztonságos és egészséges környezetben tanulni, ahol a tanulmányi rendbe a pihenőidő, a szabadidő és a testmozgás is beépül, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon.
Az EMMI-rendelet pedig azt fogalmazza meg, hogy az iskola házirendje határozza meg a tanítási órák és a szünetek rendjét, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát és a csengetési rendet.
A nevelési-tanítási idő felosztására vonatkozó általános szabályok szerint a tanítási óra időtartama alapvetően 45 perc, de az iskola ettől eltérhet: az órák hossza 35 percnél nem lehet rövidebb, és 135 percnél nem lehet hosszabb. Az órák közé pedig kötelezően szünetet kell beiktatni - ennek pontos hosszát és rendjét szintén az intézmény házirendje rögzíti.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
