Megteheti a tanár, hogy nem engedi ki a diákokat azonnal, amint megszólal a szünetet jelző csengő?
Ismerős jelenet: megszólal a csengő, a diákok már pakolják a táskájukat, amikor a tanár határozottan közli – „a csengő nekem szól, nem nektek!” –, és folytatja az órát. A tanulók közül sokan ilyenkor bosszankodva néznek egymásra, hiszen a szünetben szerettek volna leugrani a büfébe egy melegszendvicsért, vagy gyorsan befejezni a házi feladatot, aminek létezése valahogy előző este kiment a fejükből.
A tanár szempontja is érthető: lehet, hogy az óra elején sok idő ment el fegyelmezésre, vagy épp szerette volna lezárni a témát, hogy a következő alkalommal már új anyaggal haladhassanak tovább.
Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet
Mindkét fél álláspontja tehát védhető – de vajon mit mond erről a jogszabály? Valóban a tanárnak „szól” a csengő?
A jogszabály konkrétan nem határozza meg, mit tehet a csengő után a pedagógus, azonban több helyen is érinti a témát.
Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa külön fejezetben tárgyalja a pihenéshez való jogot:
„A szünet a pihenéshez való jog egyik eleme. Mindenkinek joga van a pihenéshez. A pontos órakezdés és órabefejezés feltétele annak, hogy a szünetedből ne vegyenek el – ez a te érdeked is. Összevont órákat és szombati tanítást csak akkor lehet engedélyezni, ha ezt a házirend lehetővé teszi, és a kieső pihenőidőt később visszaadják.”
A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nktv.) is kimondja, hogy a tanulóknak joguk van biztonságos és egészséges környezetben tanulni, ahol a tanulmányi rendbe a pihenőidő, a szabadidő és a testmozgás is beépül, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon.
Az EMMI-rendelet pedig azt fogalmazza meg, hogy az iskola házirendje határozza meg a tanítási órák és a szünetek rendjét, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát és a csengetési rendet.
A nevelési-tanítási idő felosztására vonatkozó általános szabályok szerint a tanítási óra időtartama alapvetően 45 perc, de az iskola ettől eltérhet: az órák hossza 35 percnél nem lehet rövidebb, és 135 percnél nem lehet hosszabb. Az órák közé pedig kötelezően szünetet kell beiktatni - ennek pontos hosszát és rendjét szintén az intézmény házirendje rögzíti.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
