A csengő tényleg csak a tanárnak szól?

Megteheti a tanár, hogy nem engedi ki a diákokat azonnal, amint megszólal a szünetet jelző csengő?

  • Eduline

Ismerős jelenet: megszólal a csengő, a diákok már pakolják a táskájukat, amikor a tanár határozottan közli – „a csengő nekem szól, nem nektek!” –, és folytatja az órát. A tanulók közül sokan ilyenkor bosszankodva néznek egymásra, hiszen a szünetben szerettek volna leugrani a büfébe egy melegszendvicsért, vagy gyorsan befejezni a házi feladatot, aminek létezése valahogy előző este kiment a fejükből.

A tanár szempontja is érthető: lehet, hogy az óra elején sok idő ment el fegyelmezésre, vagy épp szerette volna lezárni a témát, hogy a következő alkalommal már új anyaggal haladhassanak tovább.

Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet

Mindkét fél álláspontja tehát védhető – de vajon mit mond erről a jogszabály? Valóban a tanárnak „szól” a csengő?

A jogszabály konkrétan nem határozza meg, mit tehet a csengő után a pedagógus, azonban több helyen is érinti a témát.

Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa külön fejezetben tárgyalja a pihenéshez való jogot:

„A szünet a pihenéshez való jog egyik eleme. Mindenkinek joga van a pihenéshez. A pontos órakezdés és órabefejezés feltétele annak, hogy a szünetedből ne vegyenek el – ez a te érdeked is. Összevont órákat és szombati tanítást csak akkor lehet engedélyezni, ha ezt a házirend lehetővé teszi, és a kieső pihenőidőt később visszaadják.”

A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nktv.) is kimondja, hogy a tanulóknak joguk van biztonságos és egészséges környezetben tanulni, ahol a tanulmányi rendbe a pihenőidő, a szabadidő és a testmozgás is beépül, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon.

Az EMMI-rendelet pedig azt fogalmazza meg, hogy az iskola házirendje határozza meg a tanítási órák és a szünetek rendjét, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát és a csengetési rendet.

A nevelési-tanítási idő felosztására vonatkozó általános szabályok szerint a tanítási óra időtartama alapvetően 45 perc, de az iskola ettől eltérhet: az órák hossza 35 percnél nem lehet rövidebb, és 135 percnél nem lehet hosszabb. Az órák közé pedig kötelezően szünetet kell beiktatni - ennek pontos hosszát és rendjét szintén az intézmény házirendje rögzíti.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.