Megteheti a tanár, hogy nem engedi ki a diákokat azonnal, amint megszólal a szünetet jelző csengő?
Ismerős jelenet: megszólal a csengő, a diákok már pakolják a táskájukat, amikor a tanár határozottan közli – „a csengő nekem szól, nem nektek!” –, és folytatja az órát. A tanulók közül sokan ilyenkor bosszankodva néznek egymásra, hiszen a szünetben szerettek volna leugrani a büfébe egy melegszendvicsért, vagy gyorsan befejezni a házi feladatot, aminek létezése valahogy előző este kiment a fejükből.
A tanár szempontja is érthető: lehet, hogy az óra elején sok idő ment el fegyelmezésre, vagy épp szerette volna lezárni a témát, hogy a következő alkalommal már új anyaggal haladhassanak tovább.
Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet
Mindkét fél álláspontja tehát védhető – de vajon mit mond erről a jogszabály? Valóban a tanárnak „szól” a csengő?
A jogszabály konkrétan nem határozza meg, mit tehet a csengő után a pedagógus, azonban több helyen is érinti a témát.
Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa külön fejezetben tárgyalja a pihenéshez való jogot:
„A szünet a pihenéshez való jog egyik eleme. Mindenkinek joga van a pihenéshez. A pontos órakezdés és órabefejezés feltétele annak, hogy a szünetedből ne vegyenek el – ez a te érdeked is. Összevont órákat és szombati tanítást csak akkor lehet engedélyezni, ha ezt a házirend lehetővé teszi, és a kieső pihenőidőt később visszaadják.”
A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nktv.) is kimondja, hogy a tanulóknak joguk van biztonságos és egészséges környezetben tanulni, ahol a tanulmányi rendbe a pihenőidő, a szabadidő és a testmozgás is beépül, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon.
Az EMMI-rendelet pedig azt fogalmazza meg, hogy az iskola házirendje határozza meg a tanítási órák és a szünetek rendjét, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát és a csengetési rendet.
A nevelési-tanítási idő felosztására vonatkozó általános szabályok szerint a tanítási óra időtartama alapvetően 45 perc, de az iskola ettől eltérhet: az órák hossza 35 percnél nem lehet rövidebb, és 135 percnél nem lehet hosszabb. Az órák közé pedig kötelezően szünetet kell beiktatni - ennek pontos hosszát és rendjét szintén az intézmény házirendje rögzíti.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
