Megteheti a tanár, hogy nem engedi ki a diákokat azonnal, amint megszólal a szünetet jelző csengő?
Ismerős jelenet: megszólal a csengő, a diákok már pakolják a táskájukat, amikor a tanár határozottan közli – „a csengő nekem szól, nem nektek!” –, és folytatja az órát. A tanulók közül sokan ilyenkor bosszankodva néznek egymásra, hiszen a szünetben szerettek volna leugrani a büfébe egy melegszendvicsért, vagy gyorsan befejezni a házi feladatot, aminek létezése valahogy előző este kiment a fejükből.
A tanár szempontja is érthető: lehet, hogy az óra elején sok idő ment el fegyelmezésre, vagy épp szerette volna lezárni a témát, hogy a következő alkalommal már új anyaggal haladhassanak tovább.
Mutatjuk mikor lesz a 2025/2026-os tanévben az őszi szünet
Mindkét fél álláspontja tehát védhető – de vajon mit mond erről a jogszabály? Valóban a tanárnak „szól” a csengő?
A jogszabály konkrétan nem határozza meg, mit tehet a csengő után a pedagógus, azonban több helyen is érinti a témát.
Az Oktatási Hivatal Diákjogi kisokosa külön fejezetben tárgyalja a pihenéshez való jogot:
„A szünet a pihenéshez való jog egyik eleme. Mindenkinek joga van a pihenéshez. A pontos órakezdés és órabefejezés feltétele annak, hogy a szünetedből ne vegyenek el – ez a te érdeked is. Összevont órákat és szombati tanítást csak akkor lehet engedélyezni, ha ezt a házirend lehetővé teszi, és a kieső pihenőidőt később visszaadják.”
A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nktv.) is kimondja, hogy a tanulóknak joguk van biztonságos és egészséges környezetben tanulni, ahol a tanulmányi rendbe a pihenőidő, a szabadidő és a testmozgás is beépül, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon.
Az EMMI-rendelet pedig azt fogalmazza meg, hogy az iskola házirendje határozza meg a tanítási órák és a szünetek rendjét, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát és a csengetési rendet.
A nevelési-tanítási idő felosztására vonatkozó általános szabályok szerint a tanítási óra időtartama alapvetően 45 perc, de az iskola ettől eltérhet: az órák hossza 35 percnél nem lehet rövidebb, és 135 percnél nem lehet hosszabb. Az órák közé pedig kötelezően szünetet kell beiktatni - ennek pontos hosszát és rendjét szintén az intézmény házirendje rögzíti.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
