Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
Október 7-én megjelent a Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS), a TALIS, ami a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése.
Többet dolgoznak itthon a tanárok, mint az OECD-átlag
A felmérés többek között a tanárhiányra is kitér, ami napjainkra az oktatáspolitikai diskurzus egyik központi kérdésévé vált világszerte. A 2024-es eredmények is ezt visszatükrözik vissza.
Az intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a (Magyarországon 20%-a) olyan intézményben dolgozik, ahol a minőségi oktatást szakképzett tanárok hiánya nehezíti.
Továbbá kiderült, hogy az OECD-országok átlagával összevetve Magyarországon mely tényezők korlátozzák a tanítást-tanulást a legnagyobb arányban. A tizenöt vizsgált szempontból a magyar adat 5 esetben gyengébb, 10 esetben viszont kedvezőbb képet mutat az OECD-átlagnál.
Az OECD-országokhoz képest magasabb azon tanárok aránya, akik olyan iskolában tanítanak, ahol
hátráltatják a tanítási folyamatot.
Emellett a magyar intézményvezetők szerint „a szakmai készségek fejlesztéséhez szükséges tanagyagok és felszerelések hiánya vagy nem megfelelő volta” és „a nem megfelelő internet-hozzáférés” is jobban hátráltatja az oktatást itthon, mint az OECD-átlagnál.
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.