Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
Október 7-én megjelent a Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat (Teaching and Learning International Survey, TALIS), a TALIS, ami a világ legnagyobb, tanárok és iskolaigazgatók körében végzett nemzetközi felmérése.
Többet dolgoznak itthon a tanárok, mint az OECD-átlag
A felmérés többek között a tanárhiányra is kitér, ami napjainkra az oktatáspolitikai diskurzus egyik központi kérdésévé vált világszerte. A 2024-es eredmények is ezt visszatükrözik vissza.
Az intézményvezetők válaszai alapján az OECD-országokban a pedagógusok 23,6%-a (Magyarországon 20%-a) olyan intézményben dolgozik, ahol a minőségi oktatást szakképzett tanárok hiánya nehezíti.
Továbbá kiderült, hogy az OECD-országok átlagával összevetve Magyarországon mely tényezők korlátozzák a tanítást-tanulást a legnagyobb arányban. A tizenöt vizsgált szempontból a magyar adat 5 esetben gyengébb, 10 esetben viszont kedvezőbb képet mutat az OECD-átlagnál.
Az OECD-országokhoz képest magasabb azon tanárok aránya, akik olyan iskolában tanítanak, ahol
hátráltatják a tanítási folyamatot.
Emellett a magyar intézményvezetők szerint „a szakmai készségek fejlesztéséhez szükséges tanagyagok és felszerelések hiánya vagy nem megfelelő volta” és „a nem megfelelő internet-hozzáférés” is jobban hátráltatja az oktatást itthon, mint az OECD-átlagnál.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
