Bár ma már jellemző, régebben volt egyfajta egyenruha Magyarországon is. Nektek volt iskolaköpenyetek?
Ma már szinte alig vannak olyan iskolák Magyarországon, ahol egyenruhát kell hordani. A legtöbb esetben csak a lányok számára van matrózblúz, amit olyan rendezvényeken kell viselni, mint a tanévnyitó és tanévzáró, vagy különféle ünnepek. A mindennapokban viszont maximum a Budapesten működő nemzetközi iskolák tanulói szaladgálnak az utcákon egyenruhában.
Ez viszont nem mindig volt így. Az 1950-es évektől, tehát a szocializmus időszakában a tanulók iskolaköpenyben jártak iskolába. Igaz, nem volt kötelező - csak ajánlott - viselet, mivel a gyártása a textilválság időszakában többször is akadozott és volt, hogy egyenesen hiánycikk lett.
Az iskolaköpeny egy - többnyire - kék színű, kellemetlen anyagú kabátka volt, amit a diákoknak egyrészt azért kellett viselni, hogy az megvédje az alatta található öltözéküket a kosztól és tintától, másrészt pedig ez egyfajta ideológiát is hordozott magában a kommunizmus időszakában, nagyjából az 1980-as évek végéig.
Elfedte a társadalmi különbségeket, egységesítette a gyerekek megjelenését és állítólag "fegyelmet, rendet" sugallt. Akinek pedig a gyereke túl sokszor mutatkozott nélküle, előfordulhatott, hogy az felketette a "rendszer" figyelmét, ezért az iskolakezdés előtt az ezeket árusító üzletek előtt hosszú sorokban kígyóztak a szülők a gyerekeikkel, hogy megvásárolják a nyáron vastag, télen vékony ruhadarabot.
Aztán ahogy a rendszer egyre lazább lett, úgy formálták a diákok a köpenyt egyre inkább a saját stílusukra. Volt, akinek az édesanyja otthon készített iskolaköpenyt puhább, kellemesebb anyagból valamilyen mintával, a kamaszok pedig a kedvenc zenekaraik logóival díszítették, mígnem a rendszerváltás után végleg megszabadulhattak tőle.
Hogy milyen volt az iskolaköpeny, azt a Fortepan képein megnézhetitek:
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
