Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
A túl sok adminisztráció, a gyakori változások a szabályozásokban és a túl sok tanóra a magyar pedagógusok főbb stresszforrásai az október 7-én megjelent friss OECD-jelentés szerint.
Az Oktatási Hivatal szerint ez egy 2024-ben végzett nemzetközi TALIS vizsgálaton (Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat) alapul, amelyben tanárokat és intézményvezetőket kérdeztek a tanítás és a tanulás körülményeiről. A felmérés során többek között kitértek a pedagógusok demográfiai hátterére, a szakmai fejlődésükre, a tanári pálya megítélésére, az autonómiájukra és a munkahelyi stresszre is.
Az utóbbi mértéke Magyarországon 10 százalékkal magasabb (29%), mint az OECD-átlag, ugyanakkor ennek mértéke nem változott az előző felméréshez képest.
A magyar pedagógusok számára az adminisztratív feladatok mellett az oktatási reformokhoz és változásokhoz való alkalmazkodás, illetve a tanórák magas száma a leggyakrabban előforduló stresszforrás. Ez mindkét esetben magasabb az OECD-országok átlagnál.
- írják.
Az adminisztrációs feladatok mellett
jelenik meg még gyakori stresszforrásként.
Ezeket ugyanakkor a magyar pedagógusok az OECD-átlagnál kevésbé gyakran élik meg.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
