Mostantól havi egyszer az éjszakát is az óvodákban tölthetik a gyerekek Terézvárosban

Így szeretnének könnyíteni a szülőkön.

  • Székács Linda

Havonta egyszer a szülőket tehermentesítő ingyenes, éjszakai ottalvós programokat szerveznek az óvodákban Terézvárosban - erről számolt be a honlapján a kerületi önkormányzat.

A kezdeményezés ötlete Szolnokról indult, ahol évek óta sikeresen működik a kezdeményezés.

Az első „Hold Kuckó” program szeptember 26-án, pénteken volt a Mesevilág, a Játékvár és a Fasori Kicsinyek Óvodában. Az önkormányzat szerint ekkor a gyerekeket este hatra vihették vissza a szülők az oviba, ahol másnap reggel fél kilencig maradhattak

Jámbor Zsuzsanna, a Mesevilág Óvoda vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az alkalomra a pedagógusok tematikus foglalkozásokkal készültek. Az autómentes nap jegyében például KRESZ-pályán gyakorolták a biztonságos közlekedést, papírból maketteket készítettek és kincskeresést is szerveztek számukra. Elemlámpával járták be az óvoda folyosóit és termeit, amíg meg nem találták a sötétben világító, foszforeszkáló jutalmakat.

A program célja, hogy a szülőknek legyen legalább havi egy olyan estéjük, amit kettestben tölthetnek: elmehetnek például színházba, vacsorázni vagy egyszerűen csak pihenhetnek anélkül, hogy azért mondjuk bébiszittert kellene fizetniük. Másrészt az éjszakai óvoda a gyerekeknek is különleges élmény, amely által a későbbi ottalvós nyári táborokra is készülhetnek és megszokhatják, hogy vannak esték, amiket nem otthon töltenek.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.