Egy hónap alatt sem sikerült kialakítani az órarendeket országszerte számos iskolában

Van, ahol előző este tudják meg a diákok, másnap milyen óráik lesznek.

  • Székács Linda

Közel egy hónapja tart a tanév, de még mindig vannak olyan iskolák, ahol nincs meg a diákok számára a végleges órarend - erről tájékoztatta lapunkat több szülő is.

Úgy tudjuk, az egyik szolnoki technikumban például a diákoknak a következő tanítási napot megelőző este küldik ki, hogy másnap milyen óráik lesznek. Ez megnehezíti a tervezhetőséget és a számonkérésekre való felkészülést is - már ha egyáltalán vannak számonkérések.

Van olyan szülő, aki szerint ennek az az oka, hogy az intézményben főként óraadó pedagógusok tanítanak, emiatt nem ritkaság, hogy a végleges órarend csak az őszi szünetet követően alakul ki.

Nem ez ugyanakkor az egyetlen érintett intézmény; Zala megyéből, Budapestről és Pécsről is érkezett lapunkhoz olyan szülői visszajelzés, amik szerint hiába várják, még mindig nem alakult ki a középiskolás gyerekeik számára a hivatalos, végleges órarend.

Arról, hogy ennek mi az oka, meddig kellene kialakítani a végleges órarendeket és ezek hiánya hogyan befolyásolja a számonkéréseket, lapunk a Klebelsberg Központnál is érdeklődött. Válaszul azt írták;

Általánosságban elmondható, hogy tanévkezdésre elkészül az órarend, mely a csoportlétszámok, a terem igények, a terem beosztás miatt még változhat. Azonban ennek a pedagógia munkára nem lehet kihatása.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.