Egy hónap alatt sem sikerült kialakítani az órarendeket országszerte számos iskolában

Van, ahol előző este tudják meg a diákok, másnap milyen óráik lesznek.

  • Székács Linda

Közel egy hónapja tart a tanév, de még mindig vannak olyan iskolák, ahol nincs meg a diákok számára a végleges órarend - erről tájékoztatta lapunkat több szülő is.

Úgy tudjuk, az egyik szolnoki technikumban például a diákoknak a következő tanítási napot megelőző este küldik ki, hogy másnap milyen óráik lesznek. Ez megnehezíti a tervezhetőséget és a számonkérésekre való felkészülést is - már ha egyáltalán vannak számonkérések.

Van olyan szülő, aki szerint ennek az az oka, hogy az intézményben főként óraadó pedagógusok tanítanak, emiatt nem ritkaság, hogy a végleges órarend csak az őszi szünetet követően alakul ki.

Nem ez ugyanakkor az egyetlen érintett intézmény; Zala megyéből, Budapestről és Pécsről is érkezett lapunkhoz olyan szülői visszajelzés, amik szerint hiába várják, még mindig nem alakult ki a középiskolás gyerekeik számára a hivatalos, végleges órarend.

Arról, hogy ennek mi az oka, meddig kellene kialakítani a végleges órarendeket és ezek hiánya hogyan befolyásolja a számonkéréseket, lapunk a Klebelsberg Központnál is érdeklődött. Válaszul azt írták;

Általánosságban elmondható, hogy tanévkezdésre elkészül az órarend, mely a csoportlétszámok, a terem igények, a terem beosztás miatt még változhat. Azonban ennek a pedagógia munkára nem lehet kihatása.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.