2026 őszétől minden iskolának és napközinek kötelező lesz begyűjteni a diákok telefonjait, és a nap végéig megőrizni azokat.
Svédországban a következő tanévtől (2026 őszétől) kezdődően minden iskola és napközi számára kötelező lesz a diákok telefonjainak begyűjtése és a nap végéig történő megőrzése - írja a The Guardian.
Népszava: A mobiltilalom óta többet beszélgetnek egymással a diákok
Az új szabály, amely a 7 és 16 év közötti gyerekeket érinti, egy kedden bejelentett kormányzati intézkedéscsomag része. A telefonhasználat tilalma mellett a javasolt változtatások kiterjednek a tantervre, az osztályozási rendszerre és a tanárképzésre is.
„Amit ma bemutatunk, az egy történelmi költségvetési befektetés az iskolákba, valamint a legnagyobb reformprogram több mint 30 éve”
- nyilatkozta Simona Mohamsson, Svédország új oktatási minisztere.
Észtország elutasítja az iskolai telefontilalmat, helyette az MI használatára tanítja a diákokat
A kormány a jövő héten beterjesztendő költségvetési törvényjavaslatban 95 millió koronát (7,52 millió font) különít el 2026-ra, és 100 millió koronát a következő évre a telefontilalom bevezetésére.
A legtöbb svéd iskolában már most is begyűjtik a mobiltelefonokat a tanítás kezdetén, de a diákok különféle módokon próbálták kijátszani a tilalmat, például hamis telefont adtak le, vagy azt állították, hogy otthon felejtették, esetleg elromlott a készülékük.
„Ez mindenkire, Svédország összes tantermére vonatkozik. Minden fiatalra érvényes Svédországban, és nem választható” – mondta korábban a tilalomról Mohamsson, aki a Liberálisok pártjának vezetője.
Egyre több országban vezetnek be intézkedéseket:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
