Az empátia is kötelező tantárgy a dán iskolákban

6-tól 16 éves korig empátiát is tanítanak a diákoknak a dán iskolákban a "Klassens tid" (Class Time) nevű órán.

  • Székács Linda

Dánia nem csupán a világ egyik legboldogabb országa, hanem a gyerekek közötti bántalmazás is itt a legalacsonyabb Európában. Ez nem a szerencsének vagy véletlennek köszönhető; az iskolákban tudatosan is odafigyelnek arra, hogy a következő generációk magas érzelmi intelligenciájúak és megértőek legyenek.

A MorningFuture korábbi cikke szerint az empátiát, mint tantárgyat több mint húsz évvel ezelőtt, 1993-ban vezették be kötelező tárgyként a dán iskolákban és pontosan annyira fontos, mint a matematika, az irodalom vagy az idegen nyelvek.

Ezeken az órákon a diákok többek között megvitatják a problémáikat függetlenül attól, hogy van-e köze az iskolához vagy nincs, majd a tanáraikkal és társaikkal közösen megpróbálnak rájuk megoldást találni. Amennyiben pedig senkinek nincs olyan témája vagy problémája, amit az órán megbeszélhetnének, ezt a tanórát arra használják, hogy pihenjenek, relaxáljanak, élvezzék a tanulás nélkül együtt töltött időt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.