Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?

Bár a sportorvosi vizsgálatok kötelezőek, a rejtett szívbetegségek sokszor tünetmentesek, és még a részletes szűrések sem mindig derítik ki őket. Szakértők szerint gyerekekre szabott, alaposabb vizsgálati rendszerre, valamint a szülők és edzők nagyobb felelősségvállalására lenne szükség a tragédiák megelőzéséhez.

  • Rodler Lili

A gyermekkori hirtelen szívhalál ritka, de megrázó tragédia, amely évente mindössze 1–3 fiatalt érint Magyarországon – a napokban azonban két eset is sokkolta a közvéleményt. A múlt héten a KSC Szekszárd U14-es kosárlabdacsapatának egyik játékosa edzés közben lett rosszul: „remegni kezdett, rosszul lett, majd összeesett és leállt a szíve”. Az edzője azonnal újraélesztést kezdett, a mentők stabilizálták az állapotát, helikopterrel kórházba szállították, de a 12 éves lány néhány nap múlva elhunyt. Pár nappal korábban egy 11 éves békési kisfiú focizás közben esett össze, életét nem sikerült megmenteni.

A történtek fényében a HVG szerkesztői egy gyermekorvost és gyermekkardiológust kérdeztek a témában.

Tünetmentes szívbetegségek – a legnagyobb kihívás

A háttérben gyakran rejtett vagy öröklött szív- és érrendszeri betegségek, keringési összeomlások, ritmuszavarok állnak. „Ezek általában olyan betegségek, amelyeket erősebb, hirtelen terhelés vagy a keringés tartós igénybevétele hozhat elő” – magyarázza Póta György gyermekorvos. Nemes János gyermekkardiológus hozzáteszi: a szívbetegségek jelentős része tünetmentes, és „például a ritmuszavarok többnyire csak EKG-val derülnek ki, és azzal sem mindig”.

Sportorvosi vizsgálatok – kötelező, de nem tévedhetetlen

Magyarországon a sportolás feltétele a sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely vérnyomásmérést, pulzus- és tüdőhallgatást, EKG-t, vizelet-, szem- és hallásvizsgálatot foglal magában. 2025-től az igazolások érvényessége a sportoló születési dátumához igazodik, így fontos az időben történő időpontfoglalás. A gyakorlatban azonban nehéz a bejutás: a Sportkórházban a helyek gyorsan betelnek, a „last minute” fizetős vizsgálatokra is hosszú a várólista.

A múltban előfordultak visszaélések is, amikor hálapénzért, vizsgálat nélkül adtak ki engedélyt, bár Nemes szerint „nem jellemző” az ilyesmi, és egy orvos számára „nem éri meg vállalni a kockázatot”, hiszen csalás esetén elveszítheti a diplomáját.

„Nem ebbe az irányba haladunk” – a gyerekekre szabott szűrés hiánya

Póta György hangsúlyozza, hogy a rejtett szívhibákat csak speciális, gyerekekre szabott sportorvosi szűrés tudná igazán kiszűrni. „Szaktársaival együtt azért küzdenek, hogy legyen egy gyerekekre specializált sportorvosi szűrővizsgálati rendszer Magyarországon… Ma nem ebbe az irányba haladnak a dolgok.”

Szülők és edzők felelőssége

A szakemberek egyetértenek: a felnőttek feladata biztosítani, hogy a gyerekek csak teljesen egészségesen sportoljanak. „Ha a gyereknek bármilyen panasza, akár csak hőemelkedése van vagy rossz a közérzete, akkor ne menjen sportolni” – mondja Nemes. Póta szerint a sport „túl van hype-olva Magyarországon”, ezért vannak szülők, akik a pihenő vagy további vizsgálat javaslatát „a gyermekük sportkarrierjének páros lábbal való tiprásának” tekintik.

Mi a tanulság?

Bár a gyermekkori hirtelen szívhalál teljes biztonsággal nem előzhető meg, a rendszeres, alapos sportorvosi vizsgálatok, a kockázati tényezők felismerése, valamint a szülők és edzők felelősségteljes hozzáállása jelentősen csökkentheti a tragédiák esélyét.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.