Bár a sportorvosi vizsgálatok kötelezőek, a rejtett szívbetegségek sokszor tünetmentesek, és még a részletes szűrések sem mindig derítik ki őket. Szakértők szerint gyerekekre szabott, alaposabb vizsgálati rendszerre, valamint a szülők és edzők nagyobb felelősségvállalására lenne szükség a tragédiák megelőzéséhez.
A gyermekkori hirtelen szívhalál ritka, de megrázó tragédia, amely évente mindössze 1–3 fiatalt érint Magyarországon – a napokban azonban két eset is sokkolta a közvéleményt. A múlt héten a KSC Szekszárd U14-es kosárlabdacsapatának egyik játékosa edzés közben lett rosszul: „remegni kezdett, rosszul lett, majd összeesett és leállt a szíve”. Az edzője azonnal újraélesztést kezdett, a mentők stabilizálták az állapotát, helikopterrel kórházba szállították, de a 12 éves lány néhány nap múlva elhunyt. Pár nappal korábban egy 11 éves békési kisfiú focizás közben esett össze, életét nem sikerült megmenteni.
A történtek fényében a HVG szerkesztői egy gyermekorvost és gyermekkardiológust kérdeztek a témában.
Tünetmentes szívbetegségek – a legnagyobb kihívás
A háttérben gyakran rejtett vagy öröklött szív- és érrendszeri betegségek, keringési összeomlások, ritmuszavarok állnak. „Ezek általában olyan betegségek, amelyeket erősebb, hirtelen terhelés vagy a keringés tartós igénybevétele hozhat elő” – magyarázza Póta György gyermekorvos. Nemes János gyermekkardiológus hozzáteszi: a szívbetegségek jelentős része tünetmentes, és „például a ritmuszavarok többnyire csak EKG-val derülnek ki, és azzal sem mindig”.Sportorvosi vizsgálatok – kötelező, de nem tévedhetetlen
Magyarországon a sportolás feltétele a sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely vérnyomásmérést, pulzus- és tüdőhallgatást, EKG-t, vizelet-, szem- és hallásvizsgálatot foglal magában. 2025-től az igazolások érvényessége a sportoló születési dátumához igazodik, így fontos az időben történő időpontfoglalás. A gyakorlatban azonban nehéz a bejutás: a Sportkórházban a helyek gyorsan betelnek, a „last minute” fizetős vizsgálatokra is hosszú a várólista.A múltban előfordultak visszaélések is, amikor hálapénzért, vizsgálat nélkül adtak ki engedélyt, bár Nemes szerint „nem jellemző” az ilyesmi, és egy orvos számára „nem éri meg vállalni a kockázatot”, hiszen csalás esetén elveszítheti a diplomáját.
„Nem ebbe az irányba haladunk” – a gyerekekre szabott szűrés hiánya
Póta György hangsúlyozza, hogy a rejtett szívhibákat csak speciális, gyerekekre szabott sportorvosi szűrés tudná igazán kiszűrni. „Szaktársaival együtt azért küzdenek, hogy legyen egy gyerekekre specializált sportorvosi szűrővizsgálati rendszer Magyarországon… Ma nem ebbe az irányba haladnak a dolgok.”Szülők és edzők felelőssége
A szakemberek egyetértenek: a felnőttek feladata biztosítani, hogy a gyerekek csak teljesen egészségesen sportoljanak. „Ha a gyereknek bármilyen panasza, akár csak hőemelkedése van vagy rossz a közérzete, akkor ne menjen sportolni” – mondja Nemes. Póta szerint a sport „túl van hype-olva Magyarországon”, ezért vannak szülők, akik a pihenő vagy további vizsgálat javaslatát „a gyermekük sportkarrierjének páros lábbal való tiprásának” tekintik.Mi a tanulság?
Bár a gyermekkori hirtelen szívhalál teljes biztonsággal nem előzhető meg, a rendszeres, alapos sportorvosi vizsgálatok, a kockázati tényezők felismerése, valamint a szülők és edzők felelősségteljes hozzáállása jelentősen csökkentheti a tragédiák esélyét.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
