Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?

Bár a sportorvosi vizsgálatok kötelezőek, a rejtett szívbetegségek sokszor tünetmentesek, és még a részletes szűrések sem mindig derítik ki őket. Szakértők szerint gyerekekre szabott, alaposabb vizsgálati rendszerre, valamint a szülők és edzők nagyobb felelősségvállalására lenne szükség a tragédiák megelőzéséhez.

  • Rodler Lili

A gyermekkori hirtelen szívhalál ritka, de megrázó tragédia, amely évente mindössze 1–3 fiatalt érint Magyarországon – a napokban azonban két eset is sokkolta a közvéleményt. A múlt héten a KSC Szekszárd U14-es kosárlabdacsapatának egyik játékosa edzés közben lett rosszul: „remegni kezdett, rosszul lett, majd összeesett és leállt a szíve”. Az edzője azonnal újraélesztést kezdett, a mentők stabilizálták az állapotát, helikopterrel kórházba szállították, de a 12 éves lány néhány nap múlva elhunyt. Pár nappal korábban egy 11 éves békési kisfiú focizás közben esett össze, életét nem sikerült megmenteni.

A történtek fényében a HVG szerkesztői egy gyermekorvost és gyermekkardiológust kérdeztek a témában.

Tünetmentes szívbetegségek – a legnagyobb kihívás

A háttérben gyakran rejtett vagy öröklött szív- és érrendszeri betegségek, keringési összeomlások, ritmuszavarok állnak. „Ezek általában olyan betegségek, amelyeket erősebb, hirtelen terhelés vagy a keringés tartós igénybevétele hozhat elő” – magyarázza Póta György gyermekorvos. Nemes János gyermekkardiológus hozzáteszi: a szívbetegségek jelentős része tünetmentes, és „például a ritmuszavarok többnyire csak EKG-val derülnek ki, és azzal sem mindig”.

Sportorvosi vizsgálatok – kötelező, de nem tévedhetetlen

Magyarországon a sportolás feltétele a sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely vérnyomásmérést, pulzus- és tüdőhallgatást, EKG-t, vizelet-, szem- és hallásvizsgálatot foglal magában. 2025-től az igazolások érvényessége a sportoló születési dátumához igazodik, így fontos az időben történő időpontfoglalás. A gyakorlatban azonban nehéz a bejutás: a Sportkórházban a helyek gyorsan betelnek, a „last minute” fizetős vizsgálatokra is hosszú a várólista.

A múltban előfordultak visszaélések is, amikor hálapénzért, vizsgálat nélkül adtak ki engedélyt, bár Nemes szerint „nem jellemző” az ilyesmi, és egy orvos számára „nem éri meg vállalni a kockázatot”, hiszen csalás esetén elveszítheti a diplomáját.

„Nem ebbe az irányba haladunk” – a gyerekekre szabott szűrés hiánya

Póta György hangsúlyozza, hogy a rejtett szívhibákat csak speciális, gyerekekre szabott sportorvosi szűrés tudná igazán kiszűrni. „Szaktársaival együtt azért küzdenek, hogy legyen egy gyerekekre specializált sportorvosi szűrővizsgálati rendszer Magyarországon… Ma nem ebbe az irányba haladnak a dolgok.”

Szülők és edzők felelőssége

A szakemberek egyetértenek: a felnőttek feladata biztosítani, hogy a gyerekek csak teljesen egészségesen sportoljanak. „Ha a gyereknek bármilyen panasza, akár csak hőemelkedése van vagy rossz a közérzete, akkor ne menjen sportolni” – mondja Nemes. Póta szerint a sport „túl van hype-olva Magyarországon”, ezért vannak szülők, akik a pihenő vagy további vizsgálat javaslatát „a gyermekük sportkarrierjének páros lábbal való tiprásának” tekintik.

Mi a tanulság?

Bár a gyermekkori hirtelen szívhalál teljes biztonsággal nem előzhető meg, a rendszeres, alapos sportorvosi vizsgálatok, a kockázati tényezők felismerése, valamint a szülők és edzők felelősségteljes hozzáállása jelentősen csökkentheti a tragédiák esélyét.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.