Több mint 20 ezer aláírással követeli a NOKS-dolgozók fizetésemelését a PSZ

Átlagosan 230 ezer forintot keresnek a nevelési-és oktatási munkát segítők a közoktatásban ma Magyarországon - az ő béremelésükért kampányol most a Pedagógusok Szervezete.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) akciót indított, hogy béremelést kapjanak a „közoktatás számára nélkülözhetetlen kollégák” – hangzott el a Spirit FM műsorában.

Pedagógusok teljesítményértékelése: ezért nem kerülhettek sokan a kiemelkedő kategóriába

A PSZ kezdeményezésére már több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy a NOKS-dolgozók - ide tartoznak az óvoda- és iskolatitkárok, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, és a rendszergazdák is - megkapják a garantált bérminimum 150 százalékát.

Tóth Tünde a szervezet alelnöke a műsorban elmondta, hogy bár a pedagógusok bére nőtt, ezek a kollégák a mai napig a garantált bérminimumhoz közeli összeget viszik haza.

“A kormányzat gyakran hivatkozott rájuk és gyakran illette őket megalázó jelzővel”

- nyilatkozta Tóth Tünde, és hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter volt, hogy Sancho Panzának titulálta őket. Pedig nélkülük nem működhetnének az oktatási és nevelési intézmények.

Június 29-én a PSZ flashmobot is szervezett, hogy felhívják a figyelmet az érintett dolgozók megalázóan alacsony fizetésére:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.