Hackerek törtek be az érettségi adatbázisába, több 100 ezer adatot loptak el az Oktatási Hivataltól

A magukra „Paprika Csoportként” hivatkozó elkövetőkkel az OH felvette a kapcsolatot, de a Belügyminisztérium jelezte, hogy nem kíván tárgyalni a zsarolókkal.

  • Rodler Lili

Rosszindulatú, célzott támadás érte a kétszintű érettségi vizsgák informatikai rendszerének egyik mögöttes adatbázisát” – közölte tegnap este a Belügyminisztérium az MTI-vel. Az előzetes vizsgálatok szerint a hackerek az adatbázisból több százezer adatot másoltak le.

A BM azt is közölte, hogy az elkövetők „Paprika Csapat” néven hivatkoztak magukra és e-mailben értesítették az Oktatási Hivatalt a támadásról. Az üzenetben egyúttal tárgyalást is kezdeményeztek a hivatallal a „probléma megoldása” érdekében. Az OH feljelentést tett és értesítette az ügyben illetékes hatóságokat.

„A Belügyminisztérium a zsarolás minden formáját elutasítja, nem bocsátkozik tárgyalásokba” – írta a Belügyminisztérium.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.