"Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét?"

Szürreális rémálomként élte meg egy győri család a középiskolai felvételi eljárást, mert a magasan funkcionáló aspergeres, autista fiukat azután utasították el a komáromi gimnáziumból, hogy megkapták a hivatalos értesítést a felvételről. Az édesanya olvasói levelet küldött szerkesztőségünknek, amit az alábbiakban közlünk.

  • Eduline

A fiam aspergeres, magasan funkcionáló autista, aki Győr egyik legjobb általános iskolába jár. Számos tanulmányi versenyt nyert, és ért el kitűnő helyezést.

A központi felvételin viszonylag magas pontszámot szerzett, az általános iskolából is jó pontokat hozott, és a szóbeli felvételi vizsgákon is jól, és felvették az egyik komáromi gimnázium reál tagozatra.

És most jön az a bizonyos "de". Április vége előtt felhívott az igazgatónő, hogy "nagyon kevés volt a reáltagozatára a jelentkező", ezért nem indul el a szak. Mivel a fiam a gimnáziumban más tagozatot is bejelölt, megkérdezte, hogy az általános- vagy a nyelvi szakot választjuk. A nyelvi mellett döntöttünk, és erről meg is kaptuk április 28-án a hivatalos végleges felvételi határozatot. Utána még beszélgettünk telefonon a beiratkozásról.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Ezt követően május 9-én, pénteken e-mailben kérték, hogy - mivel a felvételi papíron fel van tüntetve, hogy SNI-s a gyerek, küldjem el a megyei szakbizottság szakértői véleményét. Május 12-én hétfőn délelőtt ezt meg is tettem. Május 13-án, kedden 15 órakor láttam a válasz e-mailjüket a módosító felvételi határozattal, amiből kiderült, hogy egyik szakra sem veszik fel a fiamat, mert a gimnázium szakmai alapító okiratában nem szerepel az autisták ellátása. Mindezt úgy tették, hogy a gyereket soha nem látták, nem keresték meg az általános iskolát sem, csak látatlanban elutasították.

Másnap lélekszakadva fellebbeztünk a felvételi listán még hátrébb lévő gimnáziumokba. Összesen 18 gimnáziumi tagozatot jelöltünk meg anno a felvételi eljárásban februárban, de már csak két helyre tudtunk jelentkezni, mert a többi helyen lezárult a határidő. Még mindig várjuk a hivatalos választ, de úgy néz ki, az egyikbe felvették.

Úgy érzem a fiammal szemben, még ha nem is szándékos, de negatív diszkrimináció történt, méltatlanul bántak vele. Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét, egy család nyugalmát?! A szabályokat csak a szülőknek, gyerekeknek kell betartani?!

Ha a komáromi gimnázium előbb, még a rendes felvételi eljárásban "kap észbe", és utasítja el a fiamat, akkor a felvételi algoritmus automatikusan a listán hátrébb lévő gimnáziumokba vette volna fel, és megspórolt volna egy borzasztóan stresszes időszakot nekünk.

Szerintem nagy segítség lenne a jövőre nézve az SNI-s tanulók számára, ha például a megyei szakbizottságoktól kapnának egy listát azokról a középiskolákról, ahol szívesen látják őket. Ne csak egy nemzetközi imalánc legyen az egyetlen támasza ezeknek a tanulóknak, hanem a magyar jogszabályok támogassák őket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.