"Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét?"

Szürreális rémálomként élte meg egy győri család a középiskolai felvételi eljárást, mert a magasan funkcionáló aspergeres, autista fiukat azután utasították el a komáromi gimnáziumból, hogy megkapták a hivatalos értesítést a felvételről. Az édesanya olvasói levelet küldött szerkesztőségünknek, amit az alábbiakban közlünk.

  • Eduline

A fiam aspergeres, magasan funkcionáló autista, aki Győr egyik legjobb általános iskolába jár. Számos tanulmányi versenyt nyert, és ért el kitűnő helyezést.

A központi felvételin viszonylag magas pontszámot szerzett, az általános iskolából is jó pontokat hozott, és a szóbeli felvételi vizsgákon is jól, és felvették az egyik komáromi gimnázium reál tagozatra.

És most jön az a bizonyos "de". Április vége előtt felhívott az igazgatónő, hogy "nagyon kevés volt a reáltagozatára a jelentkező", ezért nem indul el a szak. Mivel a fiam a gimnáziumban más tagozatot is bejelölt, megkérdezte, hogy az általános- vagy a nyelvi szakot választjuk. A nyelvi mellett döntöttünk, és erről meg is kaptuk április 28-án a hivatalos végleges felvételi határozatot. Utána még beszélgettünk telefonon a beiratkozásról.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Ezt követően május 9-én, pénteken e-mailben kérték, hogy - mivel a felvételi papíron fel van tüntetve, hogy SNI-s a gyerek, küldjem el a megyei szakbizottság szakértői véleményét. Május 12-én hétfőn délelőtt ezt meg is tettem. Május 13-án, kedden 15 órakor láttam a válasz e-mailjüket a módosító felvételi határozattal, amiből kiderült, hogy egyik szakra sem veszik fel a fiamat, mert a gimnázium szakmai alapító okiratában nem szerepel az autisták ellátása. Mindezt úgy tették, hogy a gyereket soha nem látták, nem keresték meg az általános iskolát sem, csak látatlanban elutasították.

Másnap lélekszakadva fellebbeztünk a felvételi listán még hátrébb lévő gimnáziumokba. Összesen 18 gimnáziumi tagozatot jelöltünk meg anno a felvételi eljárásban februárban, de már csak két helyre tudtunk jelentkezni, mert a többi helyen lezárult a határidő. Még mindig várjuk a hivatalos választ, de úgy néz ki, az egyikbe felvették.

Úgy érzem a fiammal szemben, még ha nem is szándékos, de negatív diszkrimináció történt, méltatlanul bántak vele. Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét, egy család nyugalmát?! A szabályokat csak a szülőknek, gyerekeknek kell betartani?!

Ha a komáromi gimnázium előbb, még a rendes felvételi eljárásban "kap észbe", és utasítja el a fiamat, akkor a felvételi algoritmus automatikusan a listán hátrébb lévő gimnáziumokba vette volna fel, és megspórolt volna egy borzasztóan stresszes időszakot nekünk.

Szerintem nagy segítség lenne a jövőre nézve az SNI-s tanulók számára, ha például a megyei szakbizottságoktól kapnának egy listát azokról a középiskolákról, ahol szívesen látják őket. Ne csak egy nemzetközi imalánc legyen az egyetlen támasza ezeknek a tanulóknak, hanem a magyar jogszabályok támogassák őket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.