A létrehozandó speciális útszakaszok célja, hogy biztonságos, nyugodt és egészséges környezetet teremtsenek a reggeli és délutáni időszakban a gyerekeknek és a családjaiknak.
A jövőben úgynevezett iskolautcák létrehozását tervezi oktatási intézményeknél a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), az iskolák bejárata előtti utca érintett szakaszán a reggeli érkezéskor és a délutáni távozáskor csak gyalog vagy mikromobilitási eszközökkel lehetne közlekedni – közölte csütörtökön az MTI.
Ez a megolás egyébként két évvel korábban a Trefort utcában megvalósult.
A programot nemzetközi szinten nagy elégedettség övezi és a hazai példa is kifejezetten hasznosnak bizonyul mind környezetvédelmi, mind balaesetvédelmi szempontból. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a reggeli és délutáni órákban a gyerekek és a családjaik biztonságosabban tudják megközelíteni az iskolákat, és jelentősen csökkenne az intézmények környékén mért levegőszennyezettség is.
Újabb iskoláknál helyeztek ki "Puszi és Pá" táblákat
„A tervek szerint az iskolautcává nyilvánított útszakaszokon időszakosan vagy akár egész nap, de hosszabb ideig is csak gyalog vagy mikromobilitási eszközökkel lehetne közlekedni, nem lenne engedélyezett a gépjárműforgalom. Ez alól kivételt képeznének a helyben lakók, akik gépjárművel legfeljebb 10 kilométer/órával, fokozott figyelemmel kihajthatnának az utcából, oda azonban ők sem hajthatnának be” – fejtette ki a BKK.
Azok pedig, akik mégis autóval közelítenék meg az intézményeket, az iskolától távolabb tehetik ki a gyereküket, ezzel is védve a diákokat a zaj- és légszennyezettségtől, valamint a sérülésveszélytől.
A társaság azt is kiemelte, hogy „a gépjárművek behajtásának korlátozásával elkerülhetők a reggeli és délutáni torlódások, mérséklődhet az ilyenkor megszokott balesetveszélyes káosz, valamint kiküszöbölhetők a szabálytalan megállással, parkolással kapcsolatos problémák is”. Az iskolautca viszont csak olyan intézmények környékén tud létrejönni, ahol az adott utca forgalmi szerepe lehetővé teszi az átmenő gépjárműforgalom ideiglenes kizárását vagy korlátozását.
„Szakembereink minden esetben részletes forgalmi elemzést végeznek majd, és egyeztetnek a helyi szereplőkkel – többek között a kerületi önkormányzattal – annak érdekében, hogy az intézkedés működőképes legyen, amennyiben megvalósul a projekt” – állt a közleményükben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
