Van olyan gimnázium, amelynek 24 tanulója is helyezést ért el a matek OKTV döntőjében. Mutatjuk, mely középiskolákba járnak az ország legjobb matekosai.
A 2024/2025. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) 28 tantárgyban, összesen 39 kategóriában került megrendezésre.
Itt tanulnak az ország legjobb angolosai - megvannak az idei OKTV eredmények
A matematika versenyre összesen 3822 tanuló jelentkezett, ezzel ez lett a harmadik legnépszerűbb tantárgy az OKTV-n. Az első helyen az angol nyelv áll 6305 versenyzővel, míg a második legnépszerűbb tárgy a biológia volt 4208 jelentkezővel.
A matematikaverseny az I. és II. kategóriában három-, a III. kategóriában pedig két fordulóból állt. A fordulók alkalmával a diákok egyenként 300 perces írásbeli feladatsort oldottak meg: az I. és II. kategóriában ez 3–6, míg a III. kategóriában 3–5 feladatból állt.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta az OKTV döntők helyezettjeit, és iskoláit. Az alábbiakban kategóriánként mutatjuk, hogy mely iskolák diákjai értek el helyezést a OKTV matematika döntőiben. Zárójelben feltüntettük, hány diák ért el helyezést az adott iskolában.
I. kategória:
II. kategória:
III. kategória:
Az I. kategóriában 42 diák kapott helyet a listán. Ebből a legtöbb versenyző a Váci SZC Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnáziumból származik, ahonnan összesen 12-en szerepelnek a helyezettek között. Ezt követi a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium 7 helyezett diákkal.
A II. kategóriában a legtöbb helyezést a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium és a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium zsebelhette be 4-4 helyezéssel.
A III. kategóriában a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból származik messzemenően a legtöbb olyan diák, akik helyezést értek el – összesen 24 fő. A második legtöbb helyezést elért tanulója – 5 fővel – a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumnak van.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
