Nyolcszor hívták színpadra a magyar csapatot a Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpián Brazíliában

Az ötfős csapat minden tagját díjazták.

  • Székács Linda

Az ötfős magyar csapat minden tagja arany, ezüst- vagy bronzéremben részesült az idén Brazíliában megrendezett 59. Nemzetközi Mengyelejev Kémiai Diákolimpián Brazíliában - írja Facebookon a KÖKÉL, vagyis a Középiskolai Kémiai Lapok.

A csapat tagjai

  • Bíró Bence Fülöp, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium 12. osztályos tanulója bronz,
  • Erdélyi Kata, a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium 12. osztályos diákja ezüst,
  • Muraközi Péter, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium 11. osztályos tanulója bronz,
  • Simon János Dániel, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium 11. osztályos tanulója bronz,
  • Viczkó Csaba Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium 12. osztályos diákja arany

minősítést kapott.

 

Az 59. Nemzetközi Mengyelejev Diákolimpián (máj 5-12, Brazília) a magyar csapat eredménye: Viczkó Csaba (ELTE Apáczai...

Posted by KÖKÉL on Monday, May 12, 2025

A diákokat az ELTE Kémiai Intézete által szervezett felkészítő-válogató tanfolyamokon választották ki 2024-ben, majd 2025. április 7-17 között ugyanott részt vettek egy felkészítőn, miután kiutaztak a brazíliai Belo Horizontéban május 5-12. között tartott megmérettetésre.

A KÖKÉL szerint ezen a magyar csapatot összesen nyolcszor szólították színpadra.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.