A joghallgatók nemcsak a világ legjobb tizenhat csapata közé jutottak a szóbeli fordulóban, de az írásbeli beadványok versenyében érmet is szereztek.
Idén is kiemelkedő eredményeket ért el az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) csapata a médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi kérdésekre fókuszáló Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition nevű rangos nemzetközi perbeszédmondó versenyen. A világverseny oxfordi döntőjén a szóbeli versenyen a csapat bejutott a legjobb 16 közé, az írásbeli beadványok versenyében pedig a harmadik helyet szerezte meg – ezzel az egyik legsikeresebb európai csapatként zárta a megmérettetést.
A felkészülés és a kiváló teljesítmény már a verseny korábbi szakaszaiban is megmutatkozott: az ELTE csapata – akárcsak az előző évben – megnyerte a 2025 februárjában Párizsban megrendezett európai regionális válogatót, amivel biztosította helyét a világ 30 legjobb csapata között.
A döntő helyszíne hagyományosan a University of Oxford volt, ahol a csoportkörben négy egyetemmel mérte össze tudását az ELTE csapata. Alperesként és felperesként egyaránt szerepelve, a Singapore Management University (Szingapúr), a Benjamin N. Cardozo School of Law (USA), a Tarlac State University (Fülöp-szigetek) és a National Law University Delhi (India) csapataival versenyeztek. Az eredmények alapján az ELTE ÁJK bejutott a legjobb 16 közé, ahol a University of the Philippines (Fülöp-szigetek) ellen szoros, 2:1 arányú vereséget szenvedett alperesként érvelve.
A verseny végső győztese a National Law University Delhi lett, amely a döntőben a szingapúri csapatot győzte le. Az ELTE csapata ugyan nem jutott tovább a negyeddöntőbe, de kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a világ összes induló csapata közül a harmadik legjobb írásbeli beadványt készítette el.
A 2025-ös döntőn részt vevő ELTE-s hallgatók: Fekete Martin, Gondos Jázmin, Lichy Johanna, Ruszkai Szonja és Szentesi Eszter. A csapat felkészítését Gosztonyi Gergely vezette, akinek munkáját korábbi versenyzők is támogatták co-coach szerepben: dr. Bálint János, dr. Darcsi Barbara, és dr. Góth Mária és dr. Kovács Ábel Bulcsú.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
