A joghallgatók nemcsak a világ legjobb tizenhat csapata közé jutottak a szóbeli fordulóban, de az írásbeli beadványok versenyében érmet is szereztek.
Idén is kiemelkedő eredményeket ért el az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) csapata a médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi kérdésekre fókuszáló Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition nevű rangos nemzetközi perbeszédmondó versenyen. A világverseny oxfordi döntőjén a szóbeli versenyen a csapat bejutott a legjobb 16 közé, az írásbeli beadványok versenyében pedig a harmadik helyet szerezte meg – ezzel az egyik legsikeresebb európai csapatként zárta a megmérettetést.
A felkészülés és a kiváló teljesítmény már a verseny korábbi szakaszaiban is megmutatkozott: az ELTE csapata – akárcsak az előző évben – megnyerte a 2025 februárjában Párizsban megrendezett európai regionális válogatót, amivel biztosította helyét a világ 30 legjobb csapata között.
A döntő helyszíne hagyományosan a University of Oxford volt, ahol a csoportkörben négy egyetemmel mérte össze tudását az ELTE csapata. Alperesként és felperesként egyaránt szerepelve, a Singapore Management University (Szingapúr), a Benjamin N. Cardozo School of Law (USA), a Tarlac State University (Fülöp-szigetek) és a National Law University Delhi (India) csapataival versenyeztek. Az eredmények alapján az ELTE ÁJK bejutott a legjobb 16 közé, ahol a University of the Philippines (Fülöp-szigetek) ellen szoros, 2:1 arányú vereséget szenvedett alperesként érvelve.
A verseny végső győztese a National Law University Delhi lett, amely a döntőben a szingapúri csapatot győzte le. Az ELTE csapata ugyan nem jutott tovább a negyeddöntőbe, de kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a világ összes induló csapata közül a harmadik legjobb írásbeli beadványt készítette el.
A 2025-ös döntőn részt vevő ELTE-s hallgatók: Fekete Martin, Gondos Jázmin, Lichy Johanna, Ruszkai Szonja és Szentesi Eszter. A csapat felkészítését Gosztonyi Gergely vezette, akinek munkáját korábbi versenyzők is támogatták co-coach szerepben: dr. Bálint János, dr. Darcsi Barbara, és dr. Góth Mária és dr. Kovács Ábel Bulcsú.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
