A joghallgatók nemcsak a világ legjobb tizenhat csapata közé jutottak a szóbeli fordulóban, de az írásbeli beadványok versenyében érmet is szereztek.
Idén is kiemelkedő eredményeket ért el az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) csapata a médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi kérdésekre fókuszáló Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition nevű rangos nemzetközi perbeszédmondó versenyen. A világverseny oxfordi döntőjén a szóbeli versenyen a csapat bejutott a legjobb 16 közé, az írásbeli beadványok versenyében pedig a harmadik helyet szerezte meg – ezzel az egyik legsikeresebb európai csapatként zárta a megmérettetést.
A felkészülés és a kiváló teljesítmény már a verseny korábbi szakaszaiban is megmutatkozott: az ELTE csapata – akárcsak az előző évben – megnyerte a 2025 februárjában Párizsban megrendezett európai regionális válogatót, amivel biztosította helyét a világ 30 legjobb csapata között.
A döntő helyszíne hagyományosan a University of Oxford volt, ahol a csoportkörben négy egyetemmel mérte össze tudását az ELTE csapata. Alperesként és felperesként egyaránt szerepelve, a Singapore Management University (Szingapúr), a Benjamin N. Cardozo School of Law (USA), a Tarlac State University (Fülöp-szigetek) és a National Law University Delhi (India) csapataival versenyeztek. Az eredmények alapján az ELTE ÁJK bejutott a legjobb 16 közé, ahol a University of the Philippines (Fülöp-szigetek) ellen szoros, 2:1 arányú vereséget szenvedett alperesként érvelve.
A verseny végső győztese a National Law University Delhi lett, amely a döntőben a szingapúri csapatot győzte le. Az ELTE csapata ugyan nem jutott tovább a negyeddöntőbe, de kiemelkedő teljesítményt nyújtott: a világ összes induló csapata közül a harmadik legjobb írásbeli beadványt készítette el.
A 2025-ös döntőn részt vevő ELTE-s hallgatók: Fekete Martin, Gondos Jázmin, Lichy Johanna, Ruszkai Szonja és Szentesi Eszter. A csapat felkészítését Gosztonyi Gergely vezette, akinek munkáját korábbi versenyzők is támogatták co-coach szerepben: dr. Bálint János, dr. Darcsi Barbara, és dr. Góth Mária és dr. Kovács Ábel Bulcsú.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
