"Általánosságban más tantárgyak esetén (szakmai meglátásokkal merőben szembe menve) az idők előrehaladtával egyre nagyobb lett a tananyag. Kémia esetén legalábbis a tankönyvek biztosan egyre vastagabbá váltak, attól függetlenül, hogy a NAT szerinti tananyagmennyiség mit mutat. A tanórák száma ezzel párhuzamosan ráadásul még csökkent is, így a nagy mennyiségű információ még inkább nagy terhelést jelent a magyar diákok számára, hiszen a – tanárok, s diákok elé állított – követelmény azonban nem kevesebb. A jelenleg kialakult helyzet − a tanítás gyakorlati megvalósulásával kapcsolatosan − hibás mentalitásra kényszeríti a magyar kémiatanárokat. A tanagyag leadhatatlan mennyiséget képvisel egy ”átlagos” óraszámmal rendelkező általános/középiskolai tanár számára.

• Azon kémiatanárok, akik minőségi, megértést leginkább támogató tanórát tartanak − a tananyag diákok felé történő ismertetése értelmében − biztos, hogy behozhatatlan lemaradásba kerülnek/vannak.
• Abban az esetben, ha valaki megkísérli leadni az előírt tananyag teljes mennyiségét, a legnagyobb valószínűséggel garantált az értetlen információk halmaza diákjaink fejében.

Mindkét esetben eredménytelenségre van ítélve a kémiatanár munkája. Egyik felállás sem támogatja a magyar diákok fejlődését, inkább az érződik az évek előrehaladtával, hogy a kémia tantárgy sírját egyre-egyre mélyebbre ássuk. A kémiatanárok nem azért vannak lemaradva a tananyaggal mert nem jól osztják be az időt! Sajnos a hétköznapokban, ”mezei” kémiatanárként nem lehet többet tenni, minthogy az előző két lehetőségből legjobb belátásunk szerint választunk egyet. Kérem értsék meg, hogy ez nagyon elkeserítő."

Ez csak egy rövid idézet abból a hosszú, 10 oldalas nyílt levélből, amit F. Várkonyi Egon vegyész, kémiatanár, a Szegedi Tudományegyetem kémia tudományok doktorandusza Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött, valamint eljuttatott az Eduline és számos egyéb független, ellenzéki és kormánypárti médium számára, beleértve az Origót, a Magyar Nemzetet, a Mandinert és az Indexet is.

"A nyílt levél célja nem politikai állásfoglalás, hanem a megoldás keresés elindítása – pártállástól függetlenül, a magyar oktatás jövője érdekében" - írta F. Várkonyi a szerkesztőségeknek címzett levelében.

A fentebb idézett részlet mellett a Maruzsa Zoltánnak és Orbán Viktornak küldött nyílt levelében a kémiaoktatással és összességében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban a doktorandusz azt írja; ki kell mondani, hogy nincs szükség a középiskolában a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv által megfogalmazott tananyag összességére, abból lehetne szelektálni és kihagyni bizonyos részeket.

Miért megyünk bele olyan dolgokba, amelyeknek a magyarázata sok esetben a kémiatanárnak sem feltétlenül tiszta? Hagyjuk meg, hogy bizonyos dolgokat megfelelő szakmaisággal a − kémia irányába továbbtanulni kívánó − leendő egyetemi hallgatók a felsőoktatásban tanuljanak meg helyesen. Általános- és középiskolai kémiatanár feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, valamint kémiai alapevidenciákkal való találkoztatása lenne. Nem vegyészi kvalitású, hanem kémiához megfelelő szinten értő pedagógusok képzésére van szüksége a magyar iskoláknak! Természetesen a középiskolai tananyagnál valamennyivel többet kell tudni egy gimnáziumi tanárnak, azonban nem sokkal

- fogalmaz F. Várkonyi, aki egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt, fel olyan visszatérő nehézségekre, amelyek szerinte nem egyéni mulasztások, hanem "a rendszer strukturális problémáinak" következményei. Ez adta számára az apropót a levele megírásához.

A Szegedi Tudományegyetem doktoranduszának nyílt levele itt teljes egészében elolvasható: