Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal felnőtt döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-re ez az arány 10,3 százalékra mérséklődött a 18–24 éves fiatalok körében. A 2023-as adatokhoz képest 1,3 százalékpontos csökkenés történt, ami az elmúlt évek legnagyobb javulásának számít - írja a Népszava.
A tendencia 2004 óta alapvetően csökkenő, bár időszakonként megtorpanásokkal vagy visszalépésekkel. Kiemelten negatív fordulópont volt 2012, amikor az Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, amely után ismét növekedett az iskolaelhagyók száma.
| Kik számítanak korai iskolaelhagyónak? |
| Korai iskolaelhagyónak azokat tekintik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hét során semmilyen oktatásban nem vettek részt. |
A KSH a lap kérdésére azt válaszolta: hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Az adatok szerint a szakképző iskolák tanulólétszáma emelkedett: míg 2023-ban 85,5 ezer diák járt ide, addig 2024-ben már 97,2 ezer. Ezt a növekedést valószínűleg segítette, hogy a második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált.
A nem nappali tagozatos (főként 18 év feletti) diákok száma jelentősen emelkedett: 2023-ban 25,9 ezren, 2024-ben pedig már 41 ezren tanultak ilyen formában. Ezzel párhuzamosan a nappali tagozatos, főként tanköteles korú tanulók száma enyhén csökkent.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól.
Az MNB 2023-as versenyképességi jelentése szerint 2021-ben
a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
