Nem ez az első alkalom, hogy a pécsi Babits gimnázium udvarára pártpolitikai üzenetet hordozó plakátot tesznek.
Leszedték a kormányzati plakátot a pécsi PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium udvarából, miután az intézmény fenntartója többször is jelezte a hirdetésszervező Publimontnak, hogy megszegték a szerződésükben foglaltakat – tudta meg a Telex.
Korábban már volt rá példa, hogy az iskola udvarában hasonló üzenetet hordozó plakátokat helyeztek ki, akkor azonban Heindl Péter, pedagógus, a kormánynak és a hirdetőcégnek szánt üzenetek ráfestésével megrongálta azokat. Ebben az ügyben múlt hét csütörtökön hozott elítélő döntést a bíróság. Ám ez még nem jogerős.
Zebra-ügy az Állatorvostudományi Egyetemen, nyílt levélben tiltakoznak a hallgatók
Mivel pártpolitikai hirdetéseket a köznevelési és reklámtörvény értelmében sem szabadna oktatási intézményekben kihelyezni, és mivel sem a hirdetés megrendelője, sem a hirdetésszervező nem érezte megkárosítva magát a 2022-ben történt események miatt, így Heindlre a lehető legalacsonyabb büntetést mérték ki. „ Az ügyészség szerint a kár objektíven megállapítható volt, 8300 forintban határozták meg” – írta a lap.
A tárgyalás után nyílt levelet írt a Pedagógusok Demokratikus Szervezete (PDSZ) a pécsi gimnázium fenntartójához vagyis a Pécsi Tudományegyetemhez, amiben megkérdezték többek között azt is, hogy a plakát kihelyezése a fenntartó egyetem és az intézmény vezetésének jóváhagyásával történt-e? Felhívták a figyelmet az erre vonatkozó törvényekre, illetve megkérdezték, hogy mit tesznek, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő.
A levélre adott egyetemi válasz szerint, a „hirdetésszervező cég – vagyis a Mészáros Lőrinchez kötődő Publimont – a szerződésükben foglaltakat súlyosan megszegte, ezért ennek észlelését követően haladéktalanul, április 8-i hatállyal felmondták azt”.
Az ügynökséget egyébként többször is felszólították a plakát eltávolítására. A PTE azt is közölte a PDSZ-vel, hogy fontolgatják a további jogi lépések lehetőségét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
