Hankó Balázs szerint egy szó sem igaz az ENSZ magyarországi oktatási jelentéséből

Szerinte a tényeket "felülírják a valótlan vádak."

  • Székács Linda

Az iskolákban nem fektetnek elég hangsúlyt a kreatív gondolkodásra, helyette a memorizálást részesítik előnyben. Nem elég hatékony a kapcsolat a szülők, diákok és tanárok között, nincs megfelelő segítség a speciális igényű tanulóknak, kevés az iskolapszichológus, ellenben egyre több a mentális problémákkal küszködő diák. Nem elég rugalmas a tanterv, az egyházi iskolák pénzügyi helyzete pedig jobb, mint az állami iskoláké, ezért ezekben az intézményekben az oktatás is színvonalasabb.

Többek között ezekről az észrevételekről számolt be a tíznapos magyarországi látogatását követően Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó megbízottja a látogatást követő sajtótájékoztatón március 21-én pénteken.

Sahíd a sajtótájékoztatón dícsérte a magyar pedagógusok lelkiismeretes munkáját és azt, hogy a diákoknak kiforrott véleménye van a magyar oktatási rendszerről, aminek mernek is hangot adni. Ezeken a pozitív véleményeken kívül azonban többnyire borús meglátásokat fogalmazott meg a magyar oktatásról. A korábban felsoroltak mellett problémásnak tartja például a továbbra is magas arányban előforduló szegregációt, a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban pedig azt az észrevételt tette, hogy az egyetemeknek maguknak kellene eldönteni, hogy csatlakozni akarnak-e a modellváltó intézményekhez. Retorzióknak és nyomásnak nincs helye.

Bár a teljes jelentést várhatóan csak több mint egy év múlva, 2026. nyarán mutatják be, Sahíd látogatására és véleményeire a magyar kormány már most reagált. Hankó Balázs felsőoktatásért és innovációért felelős miniszter a sajtótájékoztató napján a Facebookon tett közzé egy videót, amiben azt mondja; a jelentésből egyetlen szó sem igaz.

"Olyan, mintha Brüsszelben írták volna. Olyan, mintha Brüsszel Péter, meg Manfred Weber írta volna" - hangzik el a videóban.

 

Fontosnak tartotta emellett Sahíd származását is kiemelni. Rögtön a videó legelején azt közli, hogy az ENSZ megbízottja, Farída Sahíd egy pakisztáni "volt nőjogi, most pedig emberjogi aktivista."

Hogy ez hogyan kapcsolódik a jelentéshez, az kérdéses, Hankó viszont emellett azt is megjegyezte, hogy "ugyanúgy mint Brüsszelben, itt ennél az ENSZ megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket."

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.