Szerinte a tényeket "felülírják a valótlan vádak."
Az iskolákban nem fektetnek elég hangsúlyt a kreatív gondolkodásra, helyette a memorizálást részesítik előnyben. Nem elég hatékony a kapcsolat a szülők, diákok és tanárok között, nincs megfelelő segítség a speciális igényű tanulóknak, kevés az iskolapszichológus, ellenben egyre több a mentális problémákkal küszködő diák. Nem elég rugalmas a tanterv, az egyházi iskolák pénzügyi helyzete pedig jobb, mint az állami iskoláké, ezért ezekben az intézményekben az oktatás is színvonalasabb.
Többek között ezekről az észrevételekről számolt be a tíznapos magyarországi látogatását követően Farída Sahíd, az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó megbízottja a látogatást követő sajtótájékoztatón március 21-én pénteken.
Sahíd a sajtótájékoztatón dícsérte a magyar pedagógusok lelkiismeretes munkáját és azt, hogy a diákoknak kiforrott véleménye van a magyar oktatási rendszerről, aminek mernek is hangot adni. Ezeken a pozitív véleményeken kívül azonban többnyire borús meglátásokat fogalmazott meg a magyar oktatásról. A korábban felsoroltak mellett problémásnak tartja például a továbbra is magas arányban előforduló szegregációt, a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban pedig azt az észrevételt tette, hogy az egyetemeknek maguknak kellene eldönteni, hogy csatlakozni akarnak-e a modellváltó intézményekhez. Retorzióknak és nyomásnak nincs helye.
Bár a teljes jelentést várhatóan csak több mint egy év múlva, 2026. nyarán mutatják be, Sahíd látogatására és véleményeire a magyar kormány már most reagált. Hankó Balázs felsőoktatásért és innovációért felelős miniszter a sajtótájékoztató napján a Facebookon tett közzé egy videót, amiben azt mondja; a jelentésből egyetlen szó sem igaz.
"Olyan, mintha Brüsszelben írták volna. Olyan, mintha Brüsszel Péter, meg Manfred Weber írta volna" - hangzik el a videóban.
Fontosnak tartotta emellett Sahíd származását is kiemelni. Rögtön a videó legelején azt közli, hogy az ENSZ megbízottja, Farída Sahíd egy pakisztáni "volt nőjogi, most pedig emberjogi aktivista."
Hogy ez hogyan kapcsolódik a jelentéshez, az kérdéses, Hankó viszont emellett azt is megjegyezte, hogy "ugyanúgy mint Brüsszelben, itt ennél az ENSZ megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket."
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
