A nyolcadikosok mintegy 25 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2024-es szövegértési kompetenciamérés eredményeiből.
2024 tavaszán valamivel több, mint 584 ezer 4-11. évfolyamos diák töltötte ki
digitálisan a kompetenciamérést
az ország 3050 iskolájában.
A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal a napokban publikálta.
Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből - egy évfolyamot leszámítva - még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.
képességpontot szereztek.
Ez azt jelenti, hogy a 2023-as eredményekhez képest
képességponttal értek el kevesebbet.
Egyedül a hatodikosok javítottak, hiszen átlagosan 1440 képességpontot szereztek, ami nyolc ponttal több, mint amennyit a kortársaik értek el a 2023-as mérésen.
Szomorú adatok nyolcadikban szövegértésből
Aggasztó, hogy a nyolcadikosok mintegy 9 százaléka első képességszinten vagy alatta teljesített. Ők azok a diákok, akik például egy szövegből csak a kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni. (2023-ban ugyanez az arány csak 7,63 százalék volt) A nyolcadikosok mintegy 16 százaléka is csak a második képességszinten áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni. Tehát lényegében a nyolcadikosok negyede funkcionális analfabéta.
| Mi az a funkcionális analfabetizmus? |
| A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész. |
Észak-Magyarország gyengébben teljesít
Országos szinten az egyes régiók között is óriásiak a különbségek. Nyolcadikban – csak úgy, mint az összes többi általános iskolai évfolyamon – a budapesti diákok végeztek az élen 1547 képességponttal. A képzeletbeli dobogó második fokára a Csongrád-Csanád vármegyeiek (1536 képességpont) állhattak fel, míg a harmadik helyet a zalai tanulók (1534 képességpont) szerezték meg. (Egyébként kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyei tanulók szerezték a legtöbb pontot.)
Ehhez képest a leggyengébben teljesítő vármegyékben jóval az országos, 1500 képességpontos átlag alatt teljesítettek a nyolcadikosok.
Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 1441, és Nógrádban 1454 képességpontot értek el átlagosan a diákok nyolcadikban.
Ez persze nem meglepő, hiszen az adatokból látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el szövegértésből a kompetenciamérésen.
A lányoknak megint jobban ment a szövegértés
De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. Ha megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a lányok a fiúkhoz képest, a korábbi évekhez hasonlóan, mindegyik évfolyamon jobbak voltak szövegértésből. A legnagyobb különbség a hetedikesek között volt: ezen az évfolyamon a lányok átlagosan 66 képességponttal szereztek többet, mint a fiúk, de nyolcadikban is nagy (64 képességpont) volt a differencia a két nem között.
A 2024-es kompetenciamérés eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
