2024 tavaszán valamivel több, mint 584 ezer 4-11. évfolyamos diák töltötte ki
digitálisan a kompetenciamérést
az ország 3050 iskolájában.
A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal a napokban publikálta.
Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből - egy évfolyamot leszámítva - még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.
- A hetedikesek 1480
- a nyolcadikosok 1500
- a kilencedikesek 1628
- a tizedikesek 1566
- a tizenegyedikesek 1672
képességpontot szereztek.
Ez azt jelenti, hogy a 2023-as eredményekhez képest
- a 7. osztályosok 28,
- a 8. és 10. évfolyamosok 13-17,
- a 9. évfolyamosok 38,
- a 11. osztályosok 43
képességponttal értek el kevesebbet.
Egyedül a hatodikosok javítottak, hiszen átlagosan 1440 képességpontot szereztek, ami nyolc ponttal több, mint amennyit a kortársaik értek el a 2023-as mérésen.
fancycrave1 képe a Pixabay-en
Szomorú adatok nyolcadikban szövegértésből
Aggasztó, hogy a nyolcadikosok mintegy 9 százaléka első képességszinten vagy alatta teljesített. Ők azok a diákok, akik például egy szövegből csak a kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni. (2023-ban ugyanez az arány csak 7,63 százalék volt) A nyolcadikosok mintegy 16 százaléka is csak a második képességszinten áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni. Tehát lényegében a nyolcadikosok negyede funkcionális analfabéta.
|
| A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész. |
Észak-Magyarország gyengébben teljesít
Országos szinten az egyes régiók között is óriásiak a különbségek. Nyolcadikban – csak úgy, mint az összes többi általános iskolai évfolyamon – a budapesti diákok végeztek az élen 1547 képességponttal. A képzeletbeli dobogó második fokára a Csongrád-Csanád vármegyeiek (1536 képességpont) állhattak fel, míg a harmadik helyet a zalai tanulók (1534 képességpont) szerezték meg. (Egyébként kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyei tanulók szerezték a legtöbb pontot.)
Ehhez képest a leggyengébben teljesítő vármegyékben jóval az országos, 1500 képességpontos átlag alatt teljesítettek a nyolcadikosok.
Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 1441, és Nógrádban 1454 képességpontot értek el átlagosan a diákok nyolcadikban.
Ez persze nem meglepő, hiszen az adatokból látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el szövegértésből a kompetenciamérésen.
A lányoknak megint jobban ment a szövegértés
De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. Ha megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a lányok a fiúkhoz képest, a korábbi évekhez hasonlóan, mindegyik évfolyamon jobbak voltak szövegértésből. A legnagyobb különbség a hetedikesek között volt: ezen az évfolyamon a lányok átlagosan 66 képességponttal szereztek többet, mint a fiúk, de nyolcadikban is nagy (64 képességpont) volt a differencia a két nem között.
A 2024-es kompetenciamérés eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
